Balog Zoltán közölte: a család alapvető emberi jog, ha valakinek nincs sajátja, akkor meg kell próbálni nevelőcsaládot vagy legalább nevelőanyát adni a gyermekeknek.

Hozzátette, 2014. január 1-je óta a magyar kormány egyetlen 14 év alatti gyermeket sem enged állami gondozásba venni, csak nevelőszülői hálózatba lehet adni őket. "Önök ebben is úttörők voltak" - mondta az SOS Gyermekfalvak képviselőinek.

A gyermekvédelem "a legkisebb közös nevező", ebben politikai konszenzus van Magyarországon - húzta alá.

Balog Zoltán közölte: jól döntött Orosháza, amikor befogadta a gyermekeket, és jól döntöttek a nevelőcsaládok, mert "egy jó helyre jöttek".

Beszéde végén a tárcavezető közölte, az SOS mozaikszó azt jelenti, hogy "Mentsétek meg lelkeinket". "Magyarországnak pedig sok jó lélekre van szüksége" - fogalmazott.

Dávid Zoltán (Fidesz), Orosháza polgármestere elmondta: egy évig készültek a gyermekfalu befogadására, és büszkék arra, hogy a városban jött létre Magyarország első integrált gyermekfalva. Hozzátette: az alapítvány megjelenésével színesedett a szakszolgáltatási paletta a településen.

Gosztonyi Gábor, az SOS Gyermekfalvak ügyvezető igazgatója közölte, 2012-ben kezdtek gondolkozni az úgynevezett "Holnap faluja" projektről, amelynek az augusztusi költözéssel lezajlott az első szakasza.

Elmondta: a dán Velux alapítványtól kapott mintegy 400 millió forintból tíz ingatlant vásároltak és újítottak fel Orosházán 250 millió forint értékben, a maradék összeget családvédelmi programokra fordítják. Hangsúlyozta, hogy Battonyát sem hagyják el teljesen, 20-30 családnak továbbra is családmegerősítő programot tartanak.

Siddharta Kaul, az SOS Gyermekfalvak nemzetközi hálózatának elnöke köszöntőjében elmondta: a legfontosabb az, hogy a gyermekek biztonságos körülmények között nőhessenek fel, a magyarországi SOS Gyermekfalvak ezért dolgoznak már húsz éve. Ebben a munkában kérte a magyar kormány segítségét is.

Kitért arra, hogy Libanonban, Egyiptomban, Jordániában és Damaszkuszban is vannak gyermekfalvak. "Õk szenvednek a legtöbbet" - fogalmazott.

Az első, 1986-ban Battonyán nyílt gyermekfalu - tíz család mintegy 70 gyermekkel - idén nyáron költözött át Orosházára. Az új koncepció szerint a nevelőcsaládok nem elkülönülten, hanem integráltan, a településen elszórtan élnek. Két nevelőcsalád döntött úgy, hogy nem vállalja a költözést, befejezik a nevelőszülői munkájukat, de a már náluk élő gyerekeket még felnevelik.

A battonyai gyermekfalut értékesíteni szeretné az alapítvány, amely a jövőben integrálná a Kecskeméten és a Kőszegen működő gyermekfalut is.