Vekerdi József Eötvös-kollégistaként az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) latin-görög-orosz szakán diplomázott 1950-ben, 1950 és 1956 között az ELTE orosz tanszékén volt adjunktus, 1957-1959 között bebörtönözték. A Chinoin segédmunkásaként dolgozott 1960-tól három éven át, majd az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, később a nemzetközi csereszolgálati osztály vezetője, 1992-től pedig egy évig az Eötvös Kollégium igazgatója volt.

Kutatási területe a cigány néprajzi és nyelvészeti gyűjtések, de szanszkrit irodalmat is fordított. A nyelvtudomány kandidátusa fokozatot 1955-ben a doktorit 1979-ben szerezte meg.

Munkásságának elismeréseként 2000-ben Dajavati Modi Visva Szanszkriti Szamman-díjat kapott, 2002-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyarországi cigány szubkultúra, valamint a szanszkrit nyelv és irodalom kutatásában, fordításában és közkinccsé tételében végzett egyedülálló munkásságáért.

Temetéséről később intézkednek.