A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban megjelenő kutatás-fejlesztési (K+F) támogatásokról az államtitkár elmondta: azok a projektek számíthatnak támogatásra, amelyek új és innovatív technológiák, a nemzetközi piacon is helyt álló termékek megvalósítására irányulnak. Mivel ezek a források kiugró lehetőséget adnak az országnak, figyelni kell lehető leghatékonyabb felhasználásukra.

Az iparfejlesztés fontos célkitűzése a területi egyenlőtlenségek csökkentésének, ezért fontos, hogy olyan területeken hozzanak létre új kapacitásokat, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő áll rendelkezésre. Emiatt tavaly novemberben nagyszabású iparfejlesztési program kezdődött, és a kiírt pályázatok a szabad vállalkozási zónákban lévő befektetéseket támogatják - emelte ki az államtitkár.

A vissza nem térítendő támogatásokról Glattfelder Béla elmondta: ahhoz, hogy a cégek a támogatásokkal tényleges munkahelyeket teremthessenek, a pályázatoknál az induló létszámnál a bérelt és a saját munkavállalókat egybe kellene számítani. Így a bérelt munkavállalókat nem lehet létszámbővítés címén átvinni saját alkalmazásba.

Az államtitkár felidézte, 270 milliárd forint jut kis- és középvállalkozások kapacitásbővítésére, amelynek 50 százaléka már a kiírt pályázatokon lehívható.

A következő időszak feladata az állami bürokrácia csökkentése és a vállalkozások terheinek mérséklése lesz. Ezek a lépések, valamint a reformok folytatása, és a magyar, illetve európai uniós források együtt biztosítják, hogy a magyar gazdaság tovább bővüljön - fejtette ki Glattfelder Béla.