A határozat értelmében a pénzt a központi költségvetés helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai címének terhére csoportosítják át, a forrást a belügyminiszter külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, előfinanszírozással nyújtja a pécsi önkormányzatnak, mellyel támogatási szerződést köt a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeiről.

A belügyminiszter a költségvetési támogatást a támogatási szerződés megkötését követően folyósítja az önkormányzatnak, a szerződésben pedig feltételként köti ki, hogy az önkormányzat a bontás költségeit érvényesítse a felszámolási eljárás során, a behajtható összeget fizesse vissza a központi költségvetésnek.

A 25 emeletes magasház az 1970-es évek közepén épült, de vázszerkezetének korróziója miatt idővel életveszélyessé vált, ezért 1989-ben ki kellett üríteni. Az önkormányzat 2003-ban 360 millió forintért megerősíttette, majd eladta a házat, melynek hasznosítását többszöri tulajdonosváltás után sem sikerült megtalálni, illetve az átalakítására vonatkozó tervek mentén készült számítások eredménye mindig az volt, hogy az ingatlan rekonstrukciója és fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy újat emelnének.

A magasház állaga idővel ismét leromlott, a veszélyessé vált épületre 2013 őszén bontási határozatot adott ki a Baranya Megyei Kormányhivatal.

Maros József építőmérnök, statikus korábban az MTI-vel azt közölte: a magasház különösebb veszélyhelyzet kialakulása nélkül lebontható. A 80 méter magas épület 20 ezer tonnányi vasbetonból épült, ez mintegy 1500 vagonnyi törmeléket jelenthet.

Hargitai János korábbi kormánymegbízott pedig hangsúlyozta, a magasház esetén robbantásról szó sem lehet, az ingatlant fölülről lefelé haladva, fokozatosan bontják el, s az érintettek mindent megtesznek annak érdekében, hogy garantálják a környék biztonságát.