Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Sok pénzt fordítunk a tehetségekre

A Nemzeti Tehetség Programra az idén 2,8 milliárd forint jut - nyilatkozta az Inforádiónak a család és ifjúságügyi államtitkár. Novák Katalin azt is elmondta, hogy emellett az Arany János Tehetséggondozó Programból és uniós forrásokból is lesz erre pénz.

"Az eddigihez képest kétszer akkora forrásunk lesz Nemzeti Tehetség Programra, amely egy társadalmi összefogás megvalósulása és olyan kiemelt társadalmi cél, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát fel lehet rá ajánlani" - mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár az InfoRádiónak.

Ebből származik a források egyik része, a másik pedig még egyszer ugyanennyi, amit a központi költségvetésből teszünk hozzá, tehát kétszer 1,4 milliárd forint. A Nemzeti Tehetség Programból rengeteg tanulmányi versenyt, különböző diákköri központokat finanszírozunk, tehetségeket támogatunk egyéni fejlesztéssel, eszközöket szerzünk be, tehát nagyon sok olyan tevékenységet finanszírozunk ebből a forrásból, amelyet a szülők és gyerekek ismernek, bár nem biztos, hogy tudják, honnan jön ez a pénz.

Ezenkívül működik egy Arany János Tehetséggondozó Program, egy ennél is nagyobb büdzsével, amely kifejezetten egy iskolarendszeren belüli tehetséggondozó program. Ehhez jönnek még európai uniós források is. Az eddigiekben és a jövőben éves szinten még 1 milliárd forintot fordítunk kifejezetten tehetséggondozásra, együttműködve a tehetségsegítő civil szervezetekkel.

Hanganyag: Boros Péter

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×