Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
330.75
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Az IM így reagál a levélküldő kampányra

A magyar állampolgárok, az Európai Unió, valamint a schengeni partnerek elvárását célozzák a kormány intézkedései - szögezte le keddi közleményében az Igazságügyi Minisztérium, egyben kiemelte, hogy a kormány célja a schengeni és a magyar határok jogállami keretek közti hatékony védelme.

Az igazságügyi tárca kedd este az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált több civil szervezet által bejelentett levélküldő kampányra. Ebben a Társaság a Szabadságjogokért, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, az Artemisszió Alapítvány, a Migration Aid, a Migrant Solidarity Group (Migráns Szolidaritás Csoport) és a Magyar Helsinki Bizottság arra kéri Európa polgárait, "követeljék a magyar kormánytól, hogy azonnal vonja vissza az új menekültügyi törvényeket, amelyek értelmében a menedékkérőket azonnal visszatoloncolják Szerbiába és a határ átlépéséért börtönbüntetés jár".

Az IM közleményében hangsúlyozta: "Magyarország a büntetőjogot csak legvégső eszközként alkalmazza, a fokozatosság és az elterelés elveinek szem előtt tartásával". A kormány kiemelt figyelmet fordít az alkotmányos keretekre, valamint a nemzetközi és uniós jogi kötelezettségvállalásokra - szögezték le.

Kifejtették: a hatályos büntető eljárásjogi kódex különeljárásai közül a bíróság elé állítás és a tárgyalásról való lemondás csak annyiban módosult, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetében alkalmazásuk egyszerűbb, gyorsabb lesz. Az eljárás gyorsítása továbbra sem sértheti az eljárási kódexben biztosított jogokat - tették hozzá.

A közleményben az IM felidézte, hogy az 1951. évi genfi egyezmény szerint "a szerződő államok az országba való jogellenes belépésük vagy tartózkodásuk miatt nem sújthatják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyeztetve volt, és akik engedély nélkül lépnek be területükre, illetőleg tartózkodnak ott, feltéve, hogy haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál és kellőképpen megindokolják jogellenes belépésüket, illetőleg jelenlétüket". Ennek nyomán a Szerbia felől érkezők, akik nem tudják bebizonyítani, hogy "őket Szerbiában közvetlen veszély fenyegette", nem hivatkozhatnak e rendelkezésre, továbbá a feltételként előírt haladéktalan jelentkezés követelményére sem, hiszen sokan kifejezetten meg akarják tagadni a regisztrációt - fejtette ki az IM.

Az IM közleményében rögzítette továbbá, hogy a fiatalkorúakra továbbra is enyhébb büntető törvények vonatkoznak. Az anyanyelv használatához való jog változatlanul megilleti a menedékkérőket. A törvény szerint a kézbesítendő iratot akkor nem kell lefordítani, ha erről az érintett kifejezetten lemond - fejtették ki.

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×