Július 8-án az Országos Meteorológiai Szolgálat Budapestre és Pest megyére, továbbá Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Somogy, Tolna és Zala megyére a legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetést adott ki viharveszély miatt. Ezt olyan heves zivatarok veszélye miatt szokták kiadni, amelyeket intenzív esőzés, akár óránkénti 100 kilométeresnél erősebb széllökések kísérhetnek, és nagy méretű jégdarabok is hullhatnak.

Aznap estig országszerte csaknem háromezer, a fővárosban mintegy 1600 esethez riasztották az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) egységeit. A legtöbb bejelentést Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér, Vas, Pest és Heves megyéből kapták. A fővárosban a vihar leginkább az V., a VI., a VII., a VIII., a IX., a X., a XII., a XX., a XXI. és a XXII. kerületben okozott károkat.

Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésben vetette fel a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy a budapesti elővárosi vonatközlekedésben "sajnos megszokottak és rendszeresek a késések, amelyek naponta keserítik meg százezrek életét". Példaként emelte ki, hogy július 8-án, "egy napok óta pontosan előrejelzett vihar érte teljesen felkészületlenül az állami vasúttársaságot és tulajdonképpen a teljes elővárosi vonatközlekedés leállását okozta".

Eközben a jobbikos politikus szerint "a vonatokban rostokoló utasok szinte semmilyen tájékoztatást nem kaptak, a rendkívüli helyzetben egyébként derekasan helytálló kalauzok ugyanis hiába próbálták elérni főnökeiket, akik valamiért hosszú órákon keresztül nem vették fel a telefont".

Erre válaszolva Seszták Miklós azt írta: az időjárás okozta események következményeinek elhárításában valamennyi, a szolgáltató rendelkezésére álló eszköz és személyzet részt vett. A rendkívüli helyzetre tekintettel a MÁV-Start Zrt. az üzemirányítás létszámát megerősítette.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a sok esemény és kezelendő helyzet miatt a telefonvonalak (összesen 29 vonal) folyamatosan foglaltak voltak, ezért a munkatársak nehezen voltak elérhetők. A kommunikáció javítása érdekében este 8 órától további két ember csak az utastájékoztatás aktualizálásával foglalkozott, amely magába foglalta az aktuális információk megjelenítését a MÁV Csoport honlapján.

Seszták Miklós kitért arra is, hogy a rendkívüli időjárási körülmények miatt a közúti személyszállító cégek saját járatai is jelentős fennakadásokkal és késésekkel közlekedtek, így nem tudtak időben, elegendő mennyiségű vonatpótló autóbuszt a MÁV-Start Zrt. rendelkezésére bocsátani.

A BKV Zrt. nyolc csuklós vonatpótló autóbuszt tudott biztosítani, amelyek közül hat Budapest-Keleti és Hatvan, kettő pedig Soroksár és a Soroksári út között közlekedett. Mindemellett a budapesti városi közlekedésben is hatalmas fennakadások keletkeztek. A 3-as metró vonalán, valamint több villamos és troli helyett is pótlóbuszok közlekedtek, ezért a BKV nem tudott korábban autóbuszt biztosítani.

A Keleti pályaudvarról induló vonatpótló autóbuszok is csak késéssel tudtak kiállni, mert kidőlt fák és útlezárások miatt terelő útvonalon, jelentősen megnövekedett menetidővel érkeztek a pályaudvarra - fejtette ki válaszában a miniszter.