A Fidesz alapítói közé tartozó európai parlamenti (EP-) képviselő hangsúlyozta, hogy ugyan még mindig sok minden választja el Közép-Európa népeit, de a régióban élő emberek "mégis jobban megértik egymást és egymás életét", mert az 1989 előtti 40 év és az 1989 óta eltelt évek is "hasonló élményeknek tettek ki bennünket".

Ilyen élmény, amikor "bizonyos nyugat-európai bankok svájci frank alapú hitelekkel etetik" a térségben élőket "Horvátországtól Lengyelországig", vagy éppen az, amikor multinacionális vállalatok a kontinens nyugati felében forgalmazott termékeknél gyengébb minőségű árut próbálnak eladni - mondta Szájer József.

Amikor az EP-ben ilyen ügyekről zajlik vita, "a nyugat-európai kollégák nem is értik, hogy miről beszélünk" - tette hozzá az Európai Néppárt EP-frakciójának alelnöke.

Az európai egyesülésért és közép- és kelet-európai népek integrációjának előmozdításáért dolgozó német Adalbert Alapítvány kezdeményezésére a berlini magyar nagykövetségen rendezett tanácskozáson Hans Süssmuth történész, az alapítvány elnöke kiemelte, hogy alapos feldolgozásra érdemes téma a visegrádi négyek országaiban és az egykori NDK-ban kibontakozott ellenzéki mozgalmak kapcsolatainak története, és az a kérdés, hogy ez a személyes kapcsolatokon alapuló hálózat miként segített hozzá a berlini fal ledöntéséhez és Németország újraegyesítéséhez.

A beszélgetésen a legtöbb résztvevő felidézte a rendszerváltáshoz vezető folyamatokat, de nemcsak Szájer József tért ki a jelenkori viszonyok elemzésére. Például Peter Zajac szlovák irodalomtörténész, volt szlovák parlamenti képviselő, a berlini Humboldt Egyetem kutatója felidézte, hogy 1968-ban a Varsói Szerződés csehszlovákiai katonai beavatkozásának idején Nyugat-Németországban dolgozott egy gyárban, ahol a munkásokból nem felháborodást vagy az elnyomottak iránti szolidaritás érzését váltotta ki a bevonulás híre, hanem félelmet, és meg voltak győződve arról, hogy Csehszlovákia után Nyugat-Németország lerohanása következik. Hozzátette, hogy szerinte jelenleg is megmutatkozik ez a félelem és a belőle fakadó "békéltető" hozzáállás a német társadalomban, ami a német külpolitikát is meghatározza.

A több mint százfős közönség - köztük diplomaták és német parlamenti képviselők - előtt zajlott beszélgetés másik magyar résztvevője, Erdődy Gábor történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, volt német és vatikáni nagykövet Antall József néhai kormányfő külpolitikájáról szólva kiemelte, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország első miniszterelnöke az európai egység eszméjének "fanatikus híve" volt, és kortársaihoz képest nagyon korán felismerte, és a magyar külpolitikai stratégia alapjának tekintette, hogy "Európa egysége elképzelhetetlen Németország újraegyesítése nélkül".