A közlemény szerint a tárgyaláson a magyar zsidóságot Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Guba Gergely, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke képviseli.

Előreláthatólag szó lesz kárpótlási ügyekről, az európai antiszemitizmus növekedéséről, valamint oktatási és kutatási együttműködési lehetőségekről - írták.

Ezt megelőzően Angela Merkel látogatást tesz a Dohány utcai zsinagógában, majd a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál emlékezik meg az áldozatokról. A látogatás során találkozik két holokauszttúlélővel is, akiket 2012-ben a német állam magas állami kitüntetésben részesített - olvasható a közleményben.

2012-ben Joachim Gauck német szövetségi elnök a Németországi Szövetségi Köztársaság érdemrendjének érdemkeresztjét a szalaggal adományozta négy, a múltra való emlékezés terén hosszú évek óta aktívan tevékeny magyar soatúlélőnek: Bartha Ágnesnek, Pudler Blankának, Pusztai Évának és Dénes Györgynek. A német követség felkérésére Pusztai Éva és Bartha Ágnes részt vesz az Emanuel-emlékfánál tartandó megemlékezésen.

Pusztai Éva az auschwitz-Birkenaui, valamint a münchmühlei lőszergyárban, a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik kültáborában végzett kényszermunkát. 1990-ben részt vett Stadtallendorf megbékélési hetén. A település kérésére német nyelven is elkészítette emlékiratainak rövidített változatát. A mű magyarul Anima rerum címen jelent meg.

Bartha Ágnes Genshagenben, egy repülőgépmotor-gyárban, a ravensbrücki koncentrációs tábor egyik külső táborában volt kényszermunkás. 1992-ben ismerte meg Helmut Bauer berlini történészt, szerzőt és filmest, aki a genshageni nők történetét kutatta és dokumentálta. Közösen szerveztek kiállítást Bartha Ágnes "tábori nővére", Kiss Edit műveiből. Két dokumentumfilm is készült közreműködésével.