Nem találta alaptörvénybe ütközőnek a devizahiteles banki kölcsönszerződések módosításaira vonatkozó törvényt az Alkotmánybíróság. A jogszabály alapján indultak az állam és a pénzintézetek között jelenleg is tartó perek. A Kúria jogegységi döntésén alapuló, nyáron elfogadott törvény szerint vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak tisztességtelenségét és e miatti érvénytelenségét. Az érintett pénzintézetek ugyanakkor szigorú eljárási feltételek mellett bíróságon próbálhatták bizonyítani a szerződések tisztességes voltát. A jogszabály egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát három, első fokon eljáró, fővárosi törvényszéki bíró kezdeményezte.

Az igazságügyi miniszter szerint átlagosan negyedével csökken majd a devizahitelesek tőketartozása a bankok elszámoltatásáról szóló törvénynek köszönhetően. Trócsányi László elmondta: az alacsonyabb szinten rögzített kamat miatt a törlesztőrészletek több mint 25 százalékkal lehetnek majd alacsonyabbak. Kedvezőnek tartja a forintosítás árfolyamát a Magyar Bankszövetség. Kovács Levente főtitkár a Kossuth Rádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézkedéshez kijelölt árfolyam jelenleg piacinak számít, de nem tudni, hogy amikor ténylegesen megtörténik a forintosítás, akkor is az lesz-e.

Benyújtotta az Országgyűlésnek a fair bankokról szóló jogszabálytervezetet a kormány. Az indítvány fogyasztóvédelmi szempontok alapján állapít meg szigorúbb feltételeket a fogyasztói hitelekre. Ennek értelmében a pénzintézetek csak 3 évente változtathatnak hitelszerződéseik kamatszintjén, kivéve, ha a megállapodás eleve referenciakamatot rögzített. Az igazságügyi miniszter elmondta: a fair bankokról szóló törvény célja, hogy a magyar fogyasztók is ugyanolyan védelemben részesüljenek, mint egy német, vagy osztrák bank ügyfele.

A miniszterelnök szerint csak azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek világosan kifejezik és érvényesítik az érdekeiket. Orbán Viktor a magyar-azeri üzleti fórum megnyitóján a magyar befektetők számára nagy lehetőségnek nevezte az azeri jelenlétet. A kormányfő nyilvánvalónak nevezte, hogy az eurózóna tagállamainak gazdasági fejlődése elakadt és az unió növekedési motorja a következő években Közép-Európa lesz. Ilham Aliyev azeri elnök méltatta Magyarországot, amiért a nemzeti érdekeit védi, a függetlenség és a szuverenitás politikáját folytatja.

Magyarország érdekének nevezte a gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár, hogy belátható időn belül megvalósuljon a gázszállítás Horvátország felől. Magyar Levente a magyar-horvát vegyes bizottság ülése után azt is fontosnak nevezte, hogy a keleti szállítás problémái esetén az Adria kőolajvezetéken keresztül érkezhessen energiahordozó, ezt azonban jelenleg néhány szabályozási kérdés akadályozza. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy egyeztettek a két ország határtérségben található jelentős szénhidrogénmezők feltárásáról is.

Az energetikai együttműködésről is tárgyalt a magyar és a bolgár államfő Szófiában. Az áramrendszerek összekapcsolásának lehetősége, a több forrásból történő gázellátás szükségessége mellett szó volt Bulgária schengeni csatlakozásáról és a migráció kezelésének módjáról is. Áder János azt emelte ki, hogy az Európai Unió intézményi reformjában is szükség van a két ország közös gondolkodására, emellett a mezőgazdaság terén lát komoly lehetőséget az együttműködésre.

Megfelel a jogszabályoknak a 2015-ös központi költségvetésről szóló törvényjavaslat - mondta az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László elmondta: a jövő évi büdzsé tervezete mintegy 17.260 milliárd forint kiadási és 16.380 milliárd forint bevétellel számol, az összegek 80-90 százalékát ellenőrizte a számvevőszék. A megvizsgált kiadási irányzatok több mint 9 tizedét megalapozottnak, csaknem 7 százalékát részben megalapozottnak találták. A bevételi oldalt szinte teljes egészében megalapozottnak, vagy részben megalapozottnak minősítették.

A kormány családtámogatási akcióprogramjának köszönhetően kétszázmilliárd forinttal több marad a családoknál a következő öt évben - közölte az emberi erőforrások minisztere egy népesedési konferencián. Balog Zoltán hangoztatta: a kormány célja, hogy a tervezett és kívánt gyerekek megszülessenek, Magyarországon a gyermekvállalás ne legyen szegénységi kockázat. Elmondta: a fiatalok átlagosan 2 gyereket szeretnének, ám végül különböző okok miatt többnyire csak 1 gyerek születik.