Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Tárki: a választások utáni héten nőtt a kormánypártok népszerűsége

Számottevően nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága az önkormányzati választás utáni hétre, miközben a baloldali pártok szavazótábora nem változott - közölte a Tárki szerdán az MTI-vel.

Az október 14. és 20. között, ahogy közleményükben fogalmaznak, a jelenlegi kiéleződött politikai helyzet előtt készült felmérés eredménye szerint a választáson győztes pártok népszerűséges a "győzteshez húzás" mechanizmusa alapján megnőtt.

A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP támogatottsága a szeptemberi 31 százalék után októberben 37 százaléknyi volt.

A Jobbiké 8 százalékról 11 százalékra emelkedett. Az MSZP-é a szeptemberi 10 százalék után októberben 11, a DK-é 4 százalék után 3, az Együtt-PM-é pedig 2 százalékot követően 1 százalék volt. Az LMP nyár eleje óta 2 százalékon áll.

A bizonytalan vagy szavazatukat titkoló választók aránya viszont 43-ról 34 százalékra csökkent az elmúlt egy hónapban.

A határozott pártpreferenciával rendelkezők körében a Fidesz-KDNP népszerűsége lényegében nem nőtt, októberben 55 százalékon állt.

A Jobbik 2 százalékpontos növekedés után 17 százalékos támogatottságot mutatott októberben. Az MSZP támogatottsága 17 százalékos, a DK-é 5, az Együtt-PM-é pedig 2 százalékos.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×