Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Sinkó Eszter: Az egészségi állapotunk a saját felelősségünk!

Az állampolgárokban még jobban kellene tudatosítani, hogy felelősek a saját egészségükért - hívta fel a figyelmet Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában.

Kulcsfontosságú a betegek bevonása, együttműködésének megnyerése, ehhez pedig megfelelően kell informálni őket - hangsúlyozta Sinkó Eszter.

"A betegeket készítsük fel arra, hogy jobban együttműködjenek az egészségügyi szolgálattal. Erre külön programokat kell kidolgozni. Ráadásul a betegek egy része hajlandó informáltabbá válni, hiszen a netet rengetegen bújják. Sokszor az orvosoknak az a bajuk, hogy a betegek felkészülten vagy félig felkészülten elkezdenek okoskodni, nem győzik őket helyretenni, sokféle konfliktus keletkezik ebből. Ez hosszú folyamat, de meg kell próbálni a betegeket informálttá tenni, az orvosokat, nővéreket pedig arra szocializálni, hogy tűrjék a betegek kérdéseit, legyen idejük ezekre válaszolni. Ehhez persze a leterheltséget is csökkenteni kellene" - látta be az egészségügyi közgazdász.

"Ha elmegy az ember külföldre, az angol, az amerikai, a holland egészségügyi rendszer azt harsogja, informálttá kell tenni a beteget, partnerré kell válnia az ellátás folyamatában. Rengeteg forrást tudunk így megspórolni. Fölösleges beavatkozásokra kerül sor, mert nem megfelelően tájékoztatják a beteget, aki félelmében rengeteg csacsiságot képes megcsinálni csak azért, mert nem tudja, hogy mi árt és mi nem. Rengeteg ponton van a rendszerben hiányosság, amin változtatni kell. A betegtájékoztatás az egyik legfontosabb kihívás a következő időszakban" - hangsúlyozta Sinkó Eszter.

Az egészségügyi közgazdász lényegesnek tartja a kockázatok tudatosítását.

"Korábbi fázisban kell releváns információkat adni. Tedd már meg, hogy leszoksz negyvenéves korod alatt a dohányzásról, mert később komoly szövődmények lesznek, amelyeken hatvankét éves korban már nem lehet változtatni! Az állampolgárok számára sokkal több információt kell adni azzal kapcsolatban, hogy milyen kockázatokkal kell szembenézniük. Tisztába kell tenni azt a kérdést, hogy az, hogy milyen az egészségi állapotuk, elsősorban az ő felelősségük. Ha valaki halálra zabálja magát, nem mozog, annak következményei lesznek" - figyelmeztetett Sinkó Eszter.

Az egészségügyi közgazdász megjegyezte, hogy sokakat nem érdekelnek a tanácsok, de legalább az érdeklődőket, az egészségükért tenni akarókat meg kellene nyerni.

"Sokan olyan élethelyzetben vannak, hogy nem törődnek az ilyen tanácsokkal, de ha már az állampolgárok egy része mutat érdeklődést: kütyüket vásárol, elmegy futni, méri a pulzusszámát, akkor azoknak adjunk releváns információkat, akik tudatosabban odafigyelnek az egészségükre. Hátha ők nem fognak megbetegedni, már nyertünk, ha legalább ők nem jelennek meg az ellátórendszerben, próbáljuk meg csökkenteni az egészségügyre háruló terheket, nem az egészségügy kedvéért, hanem magunk miatt, hiszen jobb egészségben élni és az unokákkal törődni hetven-nyolcvan éves korunkban is" - hangsúlyozta Sinkó Eszter.

Sinkó Eszter az elmúlt ciklus egyik legkiemelkedőbb eredményének a nemdohányzók védelméről szóló törvényt tartja.
 
Komoly változásokra van szükség a betegellátás minden szintjén - jelezte a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Központjának igazgatóhelyettese. Sinkó Eszter szerint kormány is tudja, hogy a rendszer adósságállománya nem lehet ilyen magas.

"A beszállítók folyamatosan jelzik a kormánynak, hogy a helyzet tarthatatlan. Ráadásul fokozódik. Az, hogy a kórházaknak már csak készpénz ellenében szolgáltatnak a beszállítók, hogy gyógyszereket nem lehet már rendelni, csak a meglévőket lehet a terápiában hasznosítani, hogy egyszer használatos eszközöket már nem lehet vásárolni, hogy a kínai cérna rendszeresen elszakad műtét közben, mind nagyon kínos. A sajtóban ezek nem mindig jelennek meg, de a napi életben a kórházak nagyon küszködnek ezekkel a helyzetekkel" - emelte ki az egészségügyi közgazdász.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserközpontjának igazgatóhelyettese jelezte, hogy a betegek minél jobb ellátását kellene szem előtt tartani, ez pedig a jelenlegi forrásokkal igen nehéz. Megjegyezte, hogy már most is 50 ezer forintos hiánnyal zárul egy átlagos kórházi eset.

"Nem attól jó egy kórház, hogy nulla adóssága van, hanem akkor, ha releváns szolgáltatásokat nyújt a betegek számára."

Mint mondta, a járóbeteg-szakellátások ma nincsenek erre rákényszerítve.

"Tulajdonképpen a velük szembeni elvárásokat át kell alakítani. Az egész ellátórendszerben nincsenek a helyükön a finanszírozási ösztönzők, ezeket újra kell installálni, nemcsak az elvárásokat, hanem hozzá a finanszírozást, ellentételezést is rendbe kell rakni."

Sinkó Eszter kitért arra is, hogy az anyagi lehetőségek és a szűkített hatáskörök miatt a háziorvosi szakma ma nem vonzó a fiataloknak.

Hanganyag: Exterde Tibor és Farkas Dávid

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×