Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Egyeztetés az áfacsalások elleni új ellenőrzési rendszerről

Az áfacsalások elleni, Európában egyedülálló új ellenőrzési rendszer, a Trade Controll január 1-jei bevezetésének részleteiről egyeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági és Pintér Sándor belügyminiszter szerdán - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-t.

Az új rendszer a gazdaság kifehérítését és a korrupció elleni harcot szolgálja majd - hangsúlyozta a tárca.

A megbeszélésen részt vettek a BM háttérintézményei és a Nemzeti Vám- és Pénzügyőrség (NAV) munkatársai is. A szakemberek tájékoztatást adtak arról, hol tartanak a feladatok elvégzésével, milyen segítségre van szükségük, hogy tartani tudják a menetrendet - közölte az NGM.

A NAV tapasztalatai szerint az általános forgalmi adóval összefüggő visszaélések túlnyomórészt az Európai Közösségen belül folytatott kereskedelemben valósultak meg. Ennek visszaszorítása érdekében indítja el a kormány 2015. január 1-jén az úgynevezett Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző Rendszert (EKÁER), azaz a Trade Controll-t, amellyel nyomon követhetővé válik az áruk valós útja.

A miniszterek és a két tárca szakértői egyetértettek abban, hogy a visszaélések elkerülése érdekében hatékonyabban kell ellenőrizni az árubeszerzések és értékesítések során keletkező közterhek megfizetését, illetve meg kell akadályozni, hogy Magyarországon forgalomba hozhassanak olyan árut, amelyet előzetesen nem jelentettek be az adóhatósághoz.

A Trade Controll-lal mindezek megvalósíthatók, mivel a szállításhoz kapcsolódó adatokat - egyebek mellett az áru megnevezését, mennyiségét, feladóját és átvevőjét, a szállító jármű rendszámát - egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás előtt kell rögzíteni.

Az új rendszerrel jelentősen csökkenhetnek a visszaélések, és tovább fehéredik a gazdaság - áll nemzetgazdasági minisztérium közleményében.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×