Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Éger: "jó irány" a háziorvosi rendszer megerősítése

Jó iránynak nevezte a háziorvosi rendszer megerősítése érdekében tervezett kormányzati lépéseket Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki egy szakmai konferencián nyilatkozott újságíróknak szerdán.

A szakember emlékeztetett, a kamara már évekkel ezelőtt szorgalmazta ezeket az átalakításokat, hiszen - mint kifejtette - alapelv, hogy a legnagyobb egészségnyereség a legolcsóbban az alapellátásból nyerhető.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy szerdai szakmai konferencián arról beszélt a háziorvosi ellátás átalakításával kapcsolatban, hogy különböző finanszírozási technikákkal kívánják érdekeltté tenni a háziorvosokat, a házi gyermekorvosokat, hogy ösztönözzék őket a népegészségügyi feladatok ellátására.

A finanszírozással kapcsolatban Zombor Gábor azt mondta, a háziorvosoknak járó úgynevezett kártyapénz csak az orvosi feladatok ellátásra legyen fordítható a jövőben, továbbá lehetőség lesz arra is, hogy a más szakvizsgával is rendelkező háziorvosok a választott szakterületükön is dolgozhassanak, amihez többlet anyagi ellenszolgáltatást biztosítanak majd.

Éger István hozzátette: jelenleg az alapellátás büdzséje 100 milliárd forint, de véleménye szerint minimálisan ennek a duplájára lenne szükség, hogy stabilan, önfinanszírozóan tudjanak működni a praxisok.

Mint mondta, Magyarország késedelemben van abból a szempontból, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben elmaradtak azok a lépések, amelyek a háziorvosi rendszer megerősítését szolgálták volna. Csakúgy, mint a szakorvosoknál, itt is probléma az utánpótlás, hiszen egy évben körülbelül nyolcvanra tehető azok száma, akik háziorvosnak készülnek, viszont nagyjából kétezren vannak azok, akik nyugdíjkorhatár közelében vagy a fölött praktizálnak - mondta Éger István.

A kamarai elnök támogatandónak nevezte azt a kormányzati elképzelést, hogy az állam különválasztja a háziorvosi ellátásra és az egyéb költségekre vonatkozó kiadásokat, és így tisztább, átláthatóbb viszonyt teremt.

Éger István szerint azonban választ kell adnia kormánynak arra, hogyan alakul a végzett szakorvosok bére, továbbá véleménye szerint arra is figyelni kell, hogy a megerősödő magánvállalkozások ne az állami szektorból "csábítsák át" a szakorvosokat. Ettől függetlenül jó lépésnek tartja, hogy a kormány markánsan elkülöníti az állami és magánszektort az egészségügyben.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×