Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Csütörtökön nyújtja be a kormány a büdzsé tervezetét

A kormány csütörtökön nyújtja be a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán az MTI-nek eljuttatott meghívójából kiderül, hogy a dokumentumot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adja át kora délután Kövér László házelnöknek.

A kormánynak idén - a választások miatt - október 31-ig, péntekig kell benyújtania költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek.

A Költségvetési Tanács (KT) hétfői ülésén alakította ki véleményét a jövő évi költségvetési törvénytervezetről, amelyben kiemelte: nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a véleményezésre átadott dokumentummal kapcsolatban az egyet nem értés jelzését.

A tanács azonban többféle kockázatot azonosított a hiánycél teljesülésével kapcsolatban. A 2,5 százalékos gazdasági növekedést a KT akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romlik jelentősen, az EU források beáramlása a tervezetben foglaltakkal összhangban lesz. Kockázatot lát a KT abban, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek tervezett nagyarányú növekedése csak részben valósul meg. Egyes kiadási előirányzatok csökkentésének megalapozottságát pedig a KT - a csökkentést megalapozó intézkedések részleteinek ismerete híján - nem tudta értékelni.

A tanács ellentmondást lát abban, hogy az önkormányzati alszektor adóssága a tervezet szerint 160 milliárd forinttal nő, miközben a tervezett hiánya mindössze 15 milliárd forint.

A KT megállapította, hogy a stabilitási törvény szerinti idei adósságmutatónak - ez a GDP 76,3 százaléka - és a 2015. évi adósságmutatónak (amely a GDP 75,4 százaléka) a tervezetben bemutatott alakulása összhangban van a várható és a tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal. Így a tanács egyetért azzal, hogy a tervezet az adósságmutató jelentős, 0,9 százalékpontos csökkenését irányozza elő, mivel ez azt jelenti, hogy az adósságszabály akkor is teljesülhet, ha a GDP vagy az államadósság - csekély mértékben - a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul.

A tanács a véleményében megállapítja, hogy a 2015. évi - az európai uniós módszertan szerint számított - 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a bemutatott gazdasági folyamatokkal, továbbá az erre alapozott bevételi és kiadási előirányzatokkal. A hiány 0,6 százalékponttal alacsonyabb az államháztartási törvényben meghatározott 3 százaléknál.

A makrogazdasági pályát - azon belül a 2,5 százalékos gazdasági növekedést - a tanács akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romlik jelentősen, továbbá a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források beáramlása a tervezetben foglaltaknak megfelelő lesz.

A KT kezdeményezi, hogy a kormány a jelzett kockázatokat számszerűsítse, és ennek alapján értékelje, hogy a tartalékok - különösen az Országvédelmi Alap 40 milliárd forintos előirányzata - elegendőek lesznek-e a kockázatok kezelésére, a 2,4 százalékos hiánycél eléréséhez, az államadósság-mutató 0,9 százalékpontos mérséklődéséhez.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×