Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Békés megyében is megjelent a kéknyelv-betegség

A Békés megyei Nagyszénás közelében, egy hobbiállattartó kisgazdaságban is kimutatták a kéknyelvfertőzést. A gócponttól számított 2 kilométer sugarú körben szerda délutánra elrendelték a légi szúnyogirtást - tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese.

Nemes Imre elmondta, a nagyszénási gazdaság mindössze két anyajuhból és két bárányból áll, az állományban csupán az egyik anyajuhban mutatták ki a kéknyelv-vírust, az állatot a hatóság emberei leölték.

Szerda délután 2 kilométeres körben légi szúnyogirtást végeznek, 3 kilométeres körben pedig még a héten felkeresik az összes állattartót a szakemberek. A protokoll része, hogy a kitörési ponttól számított 20 kilométeres körben is vérvizsgálatot kell elrendelni az állatállományban, erre a hatóságnak 21 nap áll a rendelkezésére. A klinikai vizsgálatok már megkezdődtek - értesült az MTI.

A Békés megyében regisztrált megbetegedéssel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy része is a megfigyelési zónába került - mondta Nemes Imre. Kifejtette: ez azt jelenti, hogy ahol kéknyelv-fertőzésre bukkannak, 100 kilométeres védőzónát, azon túl további 50 kilométeres megfigyelési zónát kell kialakítani. A zónát élőállat csak azonnali vágásra hagyhatja el, az állomány továbbtartásra csak a 100 kilométeren belül mozoghat.

Békés megyében a korábbi csongrádi megbetegedések miatt már több települést korlátozás alá vont területté nyilvánították, azaz a 150 kilométeres zóna részeivé váltak.

A szúnyogok által terjesztett kéknyelv-vírus kizárólag a kérődző állatok - szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők - fogékonyak, az emberek egészségére ártalmatlan.

A betegségnek nincs élelmiszer-higiéniai vonatkozása, az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt az egészségre.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×