Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

A drónok fejlődése meghaladta a törvényi szabályozás korlátait

A vezető nélküli repülőgépek (drónok) fejlesztése jelentősen felgyorsult, a törvényi szabályozás pedig ezt nem tudta követni, a szabályokat utólag kell létrehozni, ezzel az unió és Magyarország is folyamatosan foglalkozik - hangzott el Budapesten egy, a témában tartott konferencián.

Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke a konferencia utáni sajtótájékoztatón azt mondta, a jelenlegi szabályokat nem a drónokra hozták létre, ezért fontos, hogy a jogszabályokat a legcélszerűbben módosítsák. Ezen az unió és Magyarország is dolgozik, és bár Magyarországnak van már előkészített anyaga, az uniós szabályozást is meg kell várni.

Hangsúlyozta, hogy nem célszerű a területet túlszabályozni, mert azzal az iparágnak ártanak, és nem ez a lényege a folyamatnak. Hozzátette: ebben a kérdésben kiemelt szerepe van a frekvenciagazdálkodásnak, hogy ne kerüljön olyan gép forgalomba, amely interferálhat más, fontos rendszerekkel.

Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója azt mondta, kutatások zajlanak egyebek mellett arról, hogy a drónokat hogyan lehet a légtérbe engedni, elkülönítetten a többi repülőgéptől vagy integráltan kell-e őket kezelni.

Azt is meg kell szabni, hogy a polgári felhasználású drónokat az ellenőrzött légtérben való repüléshez milyen berendezésekkel szereljék fel. Elmondása szerint a rádió összeköttetés, a navigációs képességek, a radarok általi felderíthetőség fontos szempontok, és meg kell felelniük a műszeres repülés szabályainak is. Ugyanakkor ki kell fejleszteni és szabályozni a kényszerhelyzetekben használt rendszereket és az összeütközésre figyelmeztető, úgynevezett TCAS rendszert is.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×