Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Többen ismernek legális letöltési lehetőségeket

Többen ismernek legális internetes letöltési lehetőségeket, mint tavaly: míg 2013-ban csak az internetezők 63 százaléka tudott ilyeneket megnevezni, addig az idén már 70 százalék - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. által készített Hamisítás Magyarországon című felmérésből.

A HENT keddi közleménye szerint a testület az elmúlt 5 évhez hasonlóan 2014-ben is ezer fős reprezentatív kutatás keretében vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a hamisítás jelenségéhez.

A közlemény idézi Bendzsel Miklóst, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettesét, aki elmondta: a legfrissebb eredmények alapján egyre jobban tudatosul az állampolgárokban, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, a megkérdezettek 59 százaléka gondolja ezt. Hetven százalék pedig azt válaszolta, hogy az ilyen termékek forgalma növeli a szervezett bűnözés bevételeit. Előrelépésnek nevezte, hogy a legális internetes letöltési lehetőségek ismertsége 2013-hoz viszonyítva tovább nőtt.

A megkérdezettek 77 százaléka nem vásárolna hamis terméket - mondta a közlemény szerint Németh Mónika, a HENT titkára. Hozzátette: azokra, akik nem így döntenek, továbbra is jellemző az alacsony ár preferálása és a fiatal életkor.

A hamis ruházati termékeket vizsgálva elmondható, hogy az elmúlt 6 évben lényeges elmozdulások történtek: míg 2009-ben mindössze minden harmadik válaszadó utasította el kategorikusan a hamis ruházati termékek vásárlását, addig 2013-ban már minden második. A legfrissebb felmérésben, 2014-ben pedig a megkérdezettek 56 százaléka elzárkózott a hamis vagy bizonytalan forrásból származó ruházati termékek beszerzésétől.

A jelentés szerint továbbra is a ruházati cikkek alkotják a "legnépszerűbb" hamisítványcsoportot, amit a megkérdezettek 17 százaléka vásárolt 2014-ben, ez kis csökkenés a tavalyi méréshez képest. Hamis illatszer beszerzéséről a válaszadók 5 százaléka számolt be, ami a tavalyi évvel holtversenyben a legalacsonyabb mért érték; a 2009-es kiinduló adatfelvételhez képest megfeleződött. A CD- és DVD-hamisítványok vásárlóinak aránya az elmúlt egy év folyamán 4 százalék volt, szemben a 2013-as 2 százalékos eredménnyel. A nem jogtiszta programok vásárlóinak aránya tavalyhoz képest 3-ról 2 százalékra csökkent.

A felmérésből kiderült: 2014-ben az előző évhez hasonlóan az internetezők 80 százaléka tagadta, hogy nézett vagy hallgatott volna nem jogtiszta filmet vagy zenét. Tíz magyarból 3 tudja eldönteni - vagy gondolja magáról, hogy képes rá -, hogy egy interneten lévő tartalom legálisan került-e az internetre. Ez a szám 2010 óta nem változott érdemben.

A teljes tanulmány a HENT weboldaláról, a http://www.hamisitasellen.hu/2014/10/fogyasztoi-kutatasi-jelentes/ letölthető.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×