Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Emmi: bevált a patikatörvény

A kormány által az Országgyűlés elé terjesztett jelentés szerint jelentősen javult a lakossági gyógyszerellátás biztonsága és a patikák gazdasági helyzete a 2010-es patikatörvénynek köszönhetően - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a 2011 elején életbe lépett új patikatörvénynek és a kormány intézkedéseinek következtében a gyógyszertárak jövedelmezősége már az elmúlt három évben több mint kétszeresére javult, a gyógyszertárak beszállítóknál fennálló tartozásállománya pedig csökken. Emellett stabilizálódott a közforgalmú gyógyszertárak száma, a veszteséges gyógyszertári vállalkozások aránya csaknem a felére csökkent - írták.

Felidézték: az Országgyűlés 2010-ben fogadta el az új patikatörvényt, amelynek célja, hogy a patikák a gyógyszerészek többségi tulajdonába kerülhessenek, és a gyógyszerészek szakmai-etikai irányítása alatt álljanak. Ezért új patikát csak többségi gyógyszerészi tulajdonban álló vállalkozás létesíthet, a gyógyszerészi tulajdonnak 2014-re meg kellett haladnia a 25 százalékot, 2017-re pedig meg kell haladnia az 50 százalékot.

Felhívták a figyelmet arra, hogy ezt a kormány patikai hitelprogrammal, tőkeprogrammal segíti, az elővásárlás intézménye pedig lehetővé teszi, hogy a gyógyszertári üzletrészeket elsősorban a gyógyszerészek vásárolhassák meg. Az átláthatóság biztosításáért az off-shore cégek tulajdonszerzését is visszaszorították. A kormány emellett a kistelepülések jobb ellátásáért a patikák létesítéséhez feltételeket írt elő - emlékeztettek.

A kormány továbbra is elkötelezett a mellett, hogy minél több patikusnak tegye lehetővé 2017. január 1-től a többségi tulajdonszerzést - hangsúlyozták a közleményben.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×