Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Automatikus kegyelmi eljárás 40 év után

Különleges kegyelmi eljárást vezetne be a kormány a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek számára. Az erről szóló törvénymódosításról kedden kezdte meg a vitát az Országgyűlés.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése miatt kell módosítani a büntetés-végrehajtási törvényt - mondta a parlamentben expozéjában az igazságügyi miniszter.

Trócsányi László hozzátette: bevezetnék a különleges kegyelmi eljárást a tényleges életfogytiglanra ítéltek számára. Ezt nem kellene kérelmezni, hivatalból indítanák el azoknál, akik 40 évet már leültek a büntetésükből.

A kegyelmet továbbra is a köztársasági elnök adhatná meg, aki döntésénél figyelembe venné egy öt büntetőbíróból álló bizottság állásfoglalását. Az eljárást két évente megismételnék.

A miniszter elmondta, hogy az unós jogharmonizáció érdekében módosul a Btk. is. A változtatás tisztázza, hogy mikor kötelező életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni az erőszakos, többszörös visszaesőkre.

A büntetőeljárási törvény kiigazítása az áldozatvédelem jegyében megköveteli a kiszolgáltatott helyzetben lévők tájékoztatását, részletezi, pontosítja a katonákkal szembeni eljárások szabályait, előírja a bűnügyi nyilvántartási rendszer fejlesztését, meghatározza a használatára jogosultak körét és egyszerűsíti a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos eljárásokat.

Változik a rendőrségi és a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény is - tette hozzá a tárcavezető. Ezek a módosítások egyebek mellett lehetővé teszik, hogy kamerát szereljenek fel a rendőrségi fogdákban és pontosítják a kényszerítő eszközök körét.

Jelenleg 44 ember tölti tényleges életfogytiglani szabadságvesztését Magyarországon.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×