Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

A magyar borászok egyike sem tartja kiválónak az idei termést

A magyar borászatok egyike sem minősítette kiválónak az idei termést, véleményük szerint a 2014-es év nem számít kiemelkedőnek - derül ki a Terroir Consulting borászati kereskedelmi és pénzügyi tanácsadói iroda legfrissebb kutatásából.

A kedden közzétett felmérés szerint a borászatok 16 százaléka szerint volt jó az idei termés, 30 százalékuk minősítette elfogadhatónak azt. A válaszadók között 22 százalék volt a "nagyon nem jó", illetve 30 százalék a "nem túl jó" minősítést adók aránya.

A válaszadók több mint fele szerint pincészete évről-évre képes a fejlődésre, többségük minden csatornát kihasználva keresi a fejlődési lehetőségeket a borászat életében, ugyanakkor 47 százalék gondolja azt, hogy nem teljesen ismeri a fejlődési lehetőségeket.

A kutatásban résztvevők a termelés minősége mellett, szinte kivétel nélkül fontosnak tartják a folyamatosan változó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást, amelynek kulcsa a hosszútávú stratégia kidolgozása.

A borászatok 41 százaléka vonna be külsős szakembert, ha a borászat nehéz gazdasági, értékesítési, vagy pénzügyi helyzetbe kerülne, és a megoldásra stratégiai tervet dolgoztatna ki.

Az értékesítés növelését nélkülözhetetlennek tartják a pincészetek, tisztában vannak a marketing jelentőségével is, azonban 46 százalékuk nem túlzottan elégedett az alkalmazott marketingeszközökkel, mivel azok hatékonyságát szerintük nem lehet mérni.

A felmérést készítők a Magyarországon főtevékenységben szőlőbor termeléssel foglalkozó 900 cég közül 701 a borászatnak küldtek kérdőívet és 131 értékelhető választ kaptak vissza - olvasható a jelentésben.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×