Az összefogásnak pedig regionális, európai uniós, nemzetközi összefogássá kell válnia - mondta az államfő hétfői, napirend előtti beszédében a parlamentben, azt követően, hogy egy hónappal ezelőtt New Yorkban részt vett az ENSZ által szervezett klímakonferencián.

Áder János országgyűlési felszólalásában a környezetügy és a cselekvés fontosságát hangsúlyozta, jelezve, hogy Magyarországnak is törekednie kell a kedvezőtlen folyamatok lassítására, visszafordítására, ugyanakkor fel kell készülni az egyre szélsőségesebb természeti katasztrófákra, és olyan megoldásokat kell találni, hogy a károk a lehető leggyorsabban orvosolhatók legyenek.

Konkrét példákat említve kiemelte egyebek mellett azt, hogy a Tisza mentén élő másfél millió ember biztonsága érdekében a következő években további öt víztározót kell építeni a folyó térségében.

Hozzátette: az elmúlt évek árvizei a Dunán, de más folyókon is minden rekordot megdöntöttek. Ezért szerinte elkerülhetetlennek látszik több száz kilométeren a töltések magasítása és a vízügyi nagymeder tisztítása, "bármilyen érdekeket sért is", hogy az árvizek gyorsabban levonulhassanak.

A Dunával kapcsolatban megjegyezte, hogy 1945 előtt a folyó vízszintje Budapestnél soha nem haladta meg a 8 métert, ezzel szemben az elmúlt 10 évben ez már négyszer bekövetkezett.

Az elnök emellett szorgalmazta az erdőtelepítést is, azzal ugyanis kevesebb szén-dioxid lesz a levegőben, továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy közmunkát adjanak az embereknek, "néhány év múltán pedig komoly megújuló energiaforráshoz jutunk".

Nemzetközi viszonylatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a természeti katasztrófák száma az elmúlt 40 évben az ötszörösére nőtt, a 14 legmelegebb évből 13 az ezredforduló óta volt, 2003-ban a nyugat-európai forróság 30 ezer áldozatot követelt, a négy évvel ezelőtti oroszországi hőség pedig 50 ezer ember halálát okozta.

A köztársasági elnök rámutatott, hogy a klímaváltozásnak, egy-egy természeti katasztrófának súlyos gazdasági következményei vannak. Példaként említette az idei szerbiai áradásokat, amelyekkel kapcsolatban Tomislav Nikolic szerb elnök arról tájékoztatta őt, hogy ez az árvíz nagyobb kárt okozott országának, mint az 1990-es évek eleji balkáni háború bombázásai.

Áder János felidézte a légkör szén-dioxid-mennyiségének csökkentéséről szóló kiotói megállapodást, amelynek vállalását nem sikerült teljesíteni, ezért szerinte jövőre Párizsban új megállapodást kell kötni, ambiciózusabbat, felelősebbet.

Az államfő felszólalása indokaként azt is kiemelte: Magyarország három idei választáson van túl, így "a kampányzaj elültével olyan pillanathoz érkeztünk, amikor eszmét cserélhetünk olyan kérdésekről is, amelyek választási ciklusokon átívelő jelentőséggel bírnak". Jelezte, a parlamenti pártok programjában nincs nagy különbség a környezeti fenntarthatóság ügyében, ami jó alap lehet a közös nevező megtalálásához.