Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Szabálytalanságok a Műegyetem gazdálkodásában

Több ponton is szabálytalanságokat állapított meg az Állami Számvevőszék a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2009 és 2012 közötti gazdálkodásában és vagyonkimutatásában.

A számvevők csütörtökön azt MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtették: a pénzügyi egyensúly biztosított volt, az ellenőrzött időszakban az intézmény eladósodási és likviditási mutatói egyaránt javultak. A számvevők a pénzügyi gazdálkodás és a vagyonkimutatás területén tártak fel szabálytalanságokat. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése csak részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak - mutattak rá.

Kifejtették: a belső kontrollrendszer elemei közül a kockázatkezelés és a kontrolltevékenységek nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. A pénzügyi gazdálkodás területén a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások előirányzatának felhasználása, a működési és felhalmozási bevételek beszedése nem volt szabályszerű. Az ellenőrzés során a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés hiányát azonosították. Problémaként állapították meg, hogy az intézmény a hallgatói költségtérítéseket nem a Kincstárnál vezetett számlán kezelte.

Az intézmény vagyonkimutatása nem volt szabályszerű, több esetben is megsértette a jogszabályokban és a belső szabályozásokban előírtakat. Az egyetem mérlegeiben a feltárt hibák összege minden évben meghaladta a számviteli jogszabályokban rögzített jelentős összeget - mutattak rá.

Az ÁSZ az intézmény rektorának, valamint a felsőoktatásért felelős miniszternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteniük. Ennek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.

A Műegyetemen a 2009 és 2012 közötti időszakban nyolc kar működött, ahol bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, informatikai, műszaki, társadalomtudományi, természettudományi és pedagógusképzés folyt. A hallgatói létszám a 2009-ről 2012-re - a felsőoktatás átlagosan 8,6 százalékos létszámcsökkenésével ellentétben - 4,3 százalékkal nőtt. 2012-ben a rendelkezésre álló helykapacitásának 79,7 százalékát használta ki az intézmény.

A teljes kiadási főösszeg 2009 és 2012 között 132,4 milliárd forintot tett ki, amelynek finanszírozásához az egyetem 61,9 milliárd forint költségvetési támogatást kapott. Az intézmény költségvetési támogatása az ellenőrzött időszakban 9,3 százalékkal csökkent.

Az állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait. Az ÁSZ a jelentéseket ütemezetten hozza nyilvánosságra.

Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×