Az Európai Bizottság által Magyarország ellen, a külföldiek földhasználatának korlátozása miatt indított kötelezettségszegési eljárásról rendezett sajtótájékoztatón az államtitkár úgy prognosztizálta, hogy az Európai Bíróság 2016 nyarán mondhatja ki a végső szót az ügyben.

Kiemelte, hogy az érintettekkel el kell számolni a polgári jog szabályai szerint, annak ellenére, hogy a földforgalmi törvény erre nem tartalmaz előírást.

Az ügy előzménye az, hogy Magyarországon 1994 óta nem vásárolhat termőföldet külföldi, valamint - akár magyar - jogi személy sem. A következő állomás 2001 volt, amióta nem lehet termőföldre új haszonélvezeti szerződést kötni.

Ez utóbbi szabályra azért volt szükség, mivel a külföldi személyek haszonélvezeti szerződést kötöttek a magyar földtulajdonosokkal, megváltva így a föld használatát. A 2001 előtt kötött ilyen szerződések azonban tovább éltek, egészen ez év májusáig, amikor is hatályba lépett az a tavaly decemberben hozott törvény, amely megszüntetett minden olyan haszonélvezeti szerződést, amely nem közeli hozzátartozók között köttetett.

Az új törvény miatt Ausztria fordult az Európai Bizottsághoz, ez év februárjában. Eddig két pilot eljárás zajlott le, amely a Magyarországnak megküldött kérdés-sorok megválaszolásából állt. A mostani eljárás nyomatékosítja azt, hogy a bizottság elégedetlen a magyar törvénnyel, és két hónapon belül újabb választ vár.

A bizottság jövő tavasszal hozhat indokolt véleményt, majd a luxemburgi bíróság elé kerül az ügy - vázolta a folyamatot Simon Attila István.

A magyar kormány lelkiismerete tiszta, megvédi a hazai termőföldet a spekulánsoktól - tette hozzá az államtitkár.

Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy 2,5 millió helyrajzi számon van ingatlan Magyarországon. Ebből 225 ezren található haszonélvezet. Azt azonban, hogy ebből mennyi a nem közeli hozzátartozóval kötött - tehát spekulatív - haszonélvezet, azt nem lehet tudni. Ennek hiányában viszont az érintett földterület nagysága sem becsülhető meg.