Az iparosításnak, az újraiparosításnak eljött az ideje, ez a magyar kormány egyik legfontosabb célkitűzése - mondta, hozzátéve: az Európai Unió célkitűzése is ez, mert szavai szerint "tanultak a válságból".

Emlékeztetett arra, hogy amikor 10 évvel ezelőtt európai parlamenti képviselő lett, az EU külkereskedelmi hiánya 50 milliárd euró volt, majd szépen minden évben újabb 50 milliárddal nőtt egészen 2008-ig.

Rámutatott: az unió azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra az EU GDP-jén belül az ipari termelés jelenlegi 15-15 százalékos aránya 20 százalékra emelkedjen.

A magyar ipari termelés emelésének fontos eszközeként jelölte meg, hogy az EU-forrásokból a gazdaságfejlesztésre fordítható támogatások arányát az eddigi 16 százalékról 60 százalékra emelik. Megjegyezte, hogy a részletkérdésekben még jelentős viták vannak.

Véleménye szerint a hazai és uniós forrásokkal az ipart azért érdemes fejleszteni, mert hosszú távon ezen keresztül lehet csak tartós munkahelyeket teremteni.

Arra a kritikára, hogy Magyarországon összeszerelő üzemek vannak, az a válasz, hogy ahol összeszerelés folyik, ott mindig van magyar beszállító, aki anyagátalakító tevékenységet is végez - mutatott rá.

A tapasztalat az, hogy ahol nagymértékű feldolgozóipar és összeszerelő ipar alakul ki, ott a cégek megvalósítják kutatás-fejlesztési és innovációs bázisaikat is - tette hozzá az államtitkár.

Közölte: az Európai Unióval még tart az operatív program véglegesítése, amelyen a magyar fél azt szeretné elérni, hogy a kormánynak széles lehetősége legyen a pályázatok területén.

Kitért arra, hogy a jövőben a kis- és középvállalkozásoknak a feldolgozóipari kapacitás bővítésére adnak támogatást, illetve a kapacitásbővítéshez kapcsolódó fejlesztésekhez.

Példaként említette, hogy targoncák vásárlásához, raktár építéséhez csak akkor kaphat támogatást a vállalkozás, ha végrehajt egy kapacitásbővítő beruházást.

Nem fenntartható tevékenységeket nem fognak támogatni, valamint fosszilis energiahordozóval működő berendezésekhez semmilyen mértékű támogatást nem biztosítanak.

Glattfelder Béla fontosnak nevezte, hogy munkahelyteremtéshez továbbra is lehet támogatást kapni, az ipari parkok fejlesztésénél viszont csak az alapinfrastruktúra kiépítéséhez.

Hangsúlyozta, hogy új elemként jelennek meg az iparpolitikában az újabb fenntarthatósági szempontok, például az energiatakarékosság és az energiahatékonyság, illetve az anyagtakarékosság támogatása.

Ez a támogatás a nagyvállalatok számára is elérhető lesz - tette hozzá.