A Tárki azt vizsgálta, hogy kire szavaznának az emberek, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, tehát az önkormányzati választásokra vonatkozóan nincs előrejelző értéke a kutatásuknak.

Felmérésük alapján az egyes pártok támogatottsága kismértékben változott az elmúlt két hónapban. A Fidesz-KDNP tábora a teljes népességen belül a júliusi 34 százalékról 31 százalékra csökkent, ami a pártválasztók körében 55 százalék után ebben a hónapban 54 százalék.

Az MSZP a teljes népesség 10 százalékának szavazatát bírja szeptemberben (júliusban 9 százalékot kapott volna), a pártválasztók körében viszont a támogatottsága a júliusi 15 százalékról 18 százalékra emelkedett.

A Jobbik támogatottsága júliusban 10, szeptemberben 8 százalék volt a teljes népességen belül, míg a pártot választók körében 16-ról 15 százalékra változott.

Az LMP a teljes népességen belül 2 százalékon maradt, míg a pártválasztók körében a júliusi 3 százalékot követően 4 százalékon áll.

A Demokratikus Koalíció a teljes népességen belül 2 százalékról 4-re, a pártválasztókon belül 4 százalékról 6-ra növelte táborát.

Az Együtt-PM a teljes népességben a júliusi 4 százalék után 1 százalékos szeptemberben, míg a pártválasztók között 6 százalékról 3-ra csökkent a támogatottsága.

Az előbbi változások felnagyítva látszanak a biztos szavazó pártválasztókra vetítve, hiszen a kormánypártok tábora a júliusi 59 százalékról 53-ra csökkent szeptemberre, és szintén csökkent a Jobbik népszerűsége: 15 százalékról 12 százalékra - magyarázták. Ezzel szemben az MSZP 15 százalékról 21 százalékra, a DK pedig 4 százalékról 8-ra erősített a biztos szavazók körében. Az LMP és az Együtt-PM esetében nem történt lényegi változás ebben a szavazói csoportban.

A Tárki szerint érzékelhető mértékben nőtt a bizonytalan és a szavazatukat titkolók csoportja: május és július között 38-39 százalék, szeptemberben viszont már 43 százalék nem tud pártot választani vagy nem árulja el választottját.