"A magyar lakosság odafigyelése az európai uniós választásra 40 százalékos, ami az európai átlagnak felel meg. Vannak a voksolásnak ennél nagyobb figyelmet szentelő nemzetek is, mint például a lengyelek, az olaszok, a franciák, de ezeknél sem éri el az 50 százalékot az érdeklődés. A legkevésbé pedig a hollandokat mozgatja meg az EP-választás, mindössze 20 százalékukat" - ismertette legfrissebb felmérésük eredményét Závecz Tibor.

A kutatási igazgató ugyanakkor óvott attól, hogy ezt az érdeklődést egy az egyben lefordítsák részvételi arányra. A számok mindenesetre szerinte valamelyest kifejezik azt az aktivitási szintet, amit másfél-két héttel ezelőtt ezek a nemzetek az európai uniós választással kapcsolatban megmutattak.

Általában az urbánus, fiatalabb-középkorú, illetve a magasabban kvalifikált rétegeknél nagyobb az érdeklődés a választás iránt és várhatóan a részvétel is magasabb lesz köztük az átlagnál.

Emellett vannak olyan rétegek - ez Európa-szerte igaz, de Magyarországra mindenképpen -, amelyek nem érzik úgy, hogy sok jó jutott számukra az európai uniós tagságból, tehát nem érzik a kedvezményezett voltukat - mutatott rá Závecz Tibor. Ezek az alacsonyabb státuszú, kevésbé mozgásban lévő, idősebb rétegek, a vidéki, ott is inkább a kistelepülési környezetben élők.

Bár az a kutatásokból is kiderül, hogy a települések akár vidéken is profitáltak a tagsági viszonyból, viszont az emberek közvetlenül ezeken a kisebb településeken nem érzik azt, hogy nekik személy szerint kedvező hozadéka lett volna a tagságnak, körön kívülinek érzik magukat uniós viszonylatban - jelezte a kutatási igazgató.

"Arra is kértük az embereket, hogy vonjanak mérleget az eddigi uniós tagságunkból. Ebből az látszik, hogy a lakosság többsége, 55 százaléka szerint az unióban eddig eltöltött tagságunk alapvetően előnyöket hozott az ország számára és van egy egyharmados szkeptikus réteg, amely azt mondja, hogy inkább hátrányokat hozott" - ismertette a továbbiakban Závecz Tibor.

A nemzetközi kutatásból az látszik, hogy a magyaroknak csak 16-17 százaléka gondolkodik abban, hogy az uniót el kellene hagyni. Ez kisebb, mint az európai átlag - hangsúlyozta.

Hozzátette: az ebbe a csoportba tartozók részben a Jobbik táborában találhatók meg, részben olyan rétegekben, amelyek nem érdeklődnek az unió iránt, nem látják ennek pozitív hozadékát és nem is aktívak.

A magyarok négytizedét az a megközelítés jellemzi: legyen kisebb brüsszeli bürokratikus súly, de mindenképpen maradjon meg uniós tagság - összegezte az Ipsos kutatási igazgatója.