Infostart.hu
eur:
373.58
usd:
339.85
bux:
137986.67
2026. november 20. péntek Jolán

A töredékszavazatok szerepe az országos listás mandátumok kiosztásában

Az áprilisi országgyűlési választáson az országos listáról kiadható 93 mandátumnál a pártlistákra leadott voksokat és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat veszik figyelembe.

Töredékszavazatnak az a voks számít, amelyet az egyéni választókerületben olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló új törvény szerint töredékszavazatnak minősül továbbá a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

A korábbi években csak a mandátumot nem szerző és a területi listán mandátumot nem eredményező szavazatok voltak töredékszavazatok, most viszont már a mandátumot szerző jelölt szavazataiból is a "felesleg" az országos listán járul hozzá, hogy a képviselő pártja minél több mandátumot szerezhessen.

Ha a képviselő nagy fölénnyel szerez mandátumot az egyéni választókerületben, sok töredékszavazata keletkezik, ha viszont szoros az eredmény a választókerületben, akkor kevés töredékszavazatot tud "odaadni" pártjának.

Az országos listás mandátumok kiosztásánál a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, továbbá az egyéni választókerületben keletkező töredékszavazatokat veszik figyelembe.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, valamint az a két párt által állított közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Az országos listás mandátumok kiosztásához először az 5 százalékos küszöböt elérő párt listás szavazatainak számához kell hozzá adni az adott párt töredékszavazatait, ezután össze kell adni a pártlistákra jutó szavazatokat, ezt követően pedig össze kell adni az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot (ez az összes országos listás szavazat).

Az összes országos listás szavazatot el kell osztani 93-mal (a kiadható országos listás mandátumok száma), és ezt az eredményt tovább kell osztani néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amivel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak.

Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, a nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot kap. Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat, és az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával. A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett d'Hondt-módszer alapján, amelyet Victor d'Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban.

Első lépésként egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát és így tovább.

A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

2027-től átlagosan 43–55 százalékkal csökkennek a vállalkozások áramhálózati díjai, a háztartások éves elosztói alapdíja viszont közel tízszeresére emelkedik. A kormány átvállalja a lakossági többletterheket, így a rezsicsökkentett áramár továbbra is 36 forint marad kilowattóránként, a kompenzáció forrása azonban egyelőre nem ismert. Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről is, amely 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra nő. A 2027-es költségvetéshez 246 módosító indítvány érkezett. A kormány 16 milliárd forintból 176 új mentőautót vásárol. Eközben Magyar Péter miniszterelnök segítségét kéri a fizetésképtelenség határára került Dunaújváros. A NAV-nál újabb hét vezetőt mentettek fel. Tizenkét év után először látogatott Budapestre lengyel külügyminiszter.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×