Infostart.hu
eur:
363.99
usd:
330.72
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Több kormányzati kezdeményezés indult az információbiztonság növelésére

A miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója szerint az amerikai lehallgatási botrány megrengette az euroatlanti közösség politikai kapcsolatait, ugyanakkor fontos hozadéka, hogy felhívta a vezető politikusok és az állampolgárok figyelmét is arra: túlságosan lazán, nem a kellő biztonsági szinten kezelték az új típusú kommunikációs csatornákban rejlő veszélyeket. Szemerkényi Réka az MTI-nek adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarországon több fontos kormányzati kezdeményezés van folyamatban a kormányzati és a magánszektor információbiztonságának növelése érdekében.

Elmondta: a többi nemzetközi szereplőhöz hasonlóan a magyar kormány is választ vár kérdéseire, illetve garanciát kér arra, hogy az amerikai titkosszolgálatok tevékenységét a jövőben az elvárt hatékonysággal ellenőrzik, felügyelik. Szemerkényi Réka közlése szerint több nemzetközi kezdeményezés indult annak érdekében, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő. Ezzel egyidejűleg azonban a nemzetközi szereplők ugyanennyire fontos feladata az euroatlanti bizalom helyreállítása - jelentette ki.

Kifejtette, hogy nemzetközi körökben a 90-es évek eleje óta beszélnek egy euroatlanti szabadkereskedelmi övezet kialakításáról, amely jelentősen növelné az abban részt vevő országok nemzetközi politikai és gazdasági súlyát, pozícióit, de ezek az elképzelések most először élveznek valódi politikai támogatottságot az euroatlanti kapcsolatrendszer mindkét oldalán. A részletekben még sok kérdésre kell megtalálni a jó választ, de különösen a 2008-as gazdasági világválság egyik hosszabb távú következményeként vált egyértelművé, hogy az euroatlanti kereskedelmi és befektetési együttműködés, az úgynevezett TTIP (Trans-Atlantic Trade and Investment Partnership) megállapodás mélyítése mindkét fél gazdasági és politikai érdeke. Mint mondta, sokak szerint az euroatlanti kapcsolatépítésben már a legminimálisabb előrelépés is kézzelfogható gazdasági előnyöket és komoly geostratégiai befolyásnövekedést jelentene az euroatlanti érdekkör szereplői, így Magyarország számára is.

Utalt arra is, biztonsági szakértők úgy vélik: nem véletlen, hogy épp most robbant ki a lehallgatási botrány, hiszen a folyamatban lévő euroatlanti kereskedelmi tárgyalások csak erős bizalmi alapokon tudnak megfelelő módon előrehaladni. Ezért is kiemelten fontos az euroatlanti kapcsolatrendszer legfelsőbb szintű vezetői között a bizalom helyreállítása és megerősítése.

Szemerkényi Réka azt mondta: Magyarországnak is az az érdeke, hogy a szerződés megkötésével az euroatlanti érték- és érdekrendszer a lehető legerősebb pilléreken álljon. A világosan megfogalmazott magyar érdekek a tárgyalások során stratégiai pozíciószerzést jelenthetnek az ország számára. Ezért a kormány kiemelt figyelemmel követi és elemzi a javaslatok magyar gazdaságra gyakorolt hatását - tette hozzá.

A biztonságpolitikai tanácsadó szerint a lehallgatási botránynak fontos hozadéka, hogy felhívta a figyelmet azon technikai eszközök jelenlétére, amelyek rossz szándékú felhasználása az egyének és az állam érdekeit is sérthetik. Szemerkényi Réka szerint a közvélemény számára nem elég nyilvánvaló, milyen ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül ezen eszközök. Az internet megjelenése a mindennapi életben és a kormányzati munkában egyfelől nagyon előnyös, másfelől nem kis mértékben veszélyforrást is jelent. A gazdaság és az állam működése a kibertérben számos veszélynek van kitéve, azok jelentős részét a kormányzati és a nem kormányzati szektor önállóan nem képes megfelelő módon kezelni, így a kiberbiztonsági kihívások kezeléséhez együttműködésre van szükség - hangsúlyozta. Ezért, a kormányzat és az üzleti, a tudományos és a civil szféra vezető képviselőinek szakmai konzultációjára, hozták létre Magyarországon a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Fórumot, amely október végén tartotta alakuló ülését.

Szemerkényi Réka kifejtette: mára felnőtt egy olyan generáció, amely gyakorlatilag számítógépeken nevelkedett, mindennapjaikban a számítógép és az internet a meghatározó eszköz. Ezzel párhuzamosan egyre többen vannak, akik banki információkat, nagyvállalatok információs rendszerét, akár kormányzati rendszereket is megtámadnak - mondta, megjegyezve: a kiberbűnözésből származó bevételek tavaly már meghaladták a nemzetközi drogkereskedelem szintjét.

Véleménye szerint kiemelkedően fontos, hogy az emberek tudatában legyenek a lehetséges veszélyeknek és alkalmazzák a biztonsági elemeket, hogy "a hétköznapi életben is nyugodtan tudjuk, merjük használni a technológiai fejlődés adta előnyöket". Az internetes vásárlás például nemcsak az állampolgárok, hanem a gazdaság számára is komoly lehetőség - tette hozzá.

Mint mondta, a kormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy az állampolgárokban és szervezetekben tudatosítsa a fejlett kommunikációs eszközök előnyeit és biztonságos használatuk feltételeit. E területen több kampány indult már Magyarországon, például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezésében, illetve iskolai kampányokat is terveznek.

Szemerkényi Réka utalt azokra a szakértői véleményekre, amelyek szerint a kiberkockázatok meghatározó részét akár minimális erőfeszítéssel is el lehet már hárítani. Nagyban csökkenti a hétköznapi használat során a kitettséget, ha például a választott jelszó nem egy egyszerű számsor, hanem egy hosszabb, bonyolultabb, betű- és számkombináció, vagy akár egy ékezetes mondat, de feltétlenül ajánlott odafigyelni a különböző szolgáltatók, például a bankok adatvédelemmel kapcsolatos felhívásaira is.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Több mint hatvan, a HVG által a NER-hez sorolt vállalkozás került be a 2025-ös rangsorba, amely az 500 legnyereségesebb magyarországi céget sorolja fel, az árbevételi toplistán viszont csak 37 ilyen társaság szerepel. A lap által részletesen vizsgált 49 cég adózott nyeresége egy év alatt 13 százalékkal, 733 milliárd forintra nőtt, tulajdonosaik pedig mintegy 125 milliárd forint osztalékot kaptak. A legtöbb listázott vállalkozás Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a vállalkozóra jutó osztalék az autópálya-koncessziós cégek nélkül is meghaladta a 40 milliárd forintot. Kiemelkedő profitot ért el a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt és a Mészáros M1 Útépítő is, miközben a 49 cég eredménytartaléka már mintegy 1200 milliárd forintra emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×