Több százezer családnak bizonytalan a lakhatása ma Magyarországon. Az okok leginkább a megfizethetőségi problémákban, a lakosság eladósodottságában keresendők. A központi lakhatási programok eközben nem jutnak el a szegények széles rétegeihez. Többek között ezt állapította meg a Habitat for Humanity Magyarország Lakhatási jelentése, mely a 2012-es év legsúlyosabb lakhatási problémáit, és a szakpolitikai válaszokat mutatja be.

A lakhatást érintő megfizethetőségi problémák az előző évhez képest tovább súlyosbodtak Magyar¬országon. Míg 2011-ben a háztartáskiadások átlagosan 25,5 százalékát, addig 2012-ben a 27 százalékát fordították a családok lakhatásra. A legalacsonyabb jövedelműek a jövedelmük közel felét csak lakhatásra költik. A szegénység növekedésével az energiaszegénység is nő. Míg 2009-ben a lakosság 20 százaléka, addig 2012-ben a 27 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni a lakását.

A megfizethetőségi problémák összefüggést mutatnak a rossz lakásminőséggel, hisz jellemzően az alacsony jövedelmű családok rosszabb minőségű lakásokban élnek, melyek fenntartása sokba kerül. 2012-ben 300 ezer lakás volt félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC. A magyarországi lakásállomány 70 százaléka energetikai szempontból elavult.

A közműhátralékokat felhalmozók száma radikálisan növekedett 2009 és 2012 között: az egy éven túl nem fizetők száma 130 ezerről 172 ezerre nőtt, a 3 hónapon túli tartozások száma pedig meghaladja a 400 ezret.

A bizonytalan lakhatási helyzetű családok közül a becslések szerint 300 ezer helyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásba költözhessen - emlékeztetett Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója. Eközben évente 1-2 ezer a kiosztható önkormányzati szociális bérlakások száma. Jelenleg az összes lakás 3 százaléka szociális bérlakás, ezzel az aránnyal az EU-ban sereghajtók vagyunk. Ugyanakkor közel 500 ezer lakás áll üresen, melyek egy része a megfelelő garanciák biztosítása mellett szociális célokra hasznosítható lenne.