Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.

Ennek megfelelően az Országgyűlés keddi ülésnapja megemlékezéssel kezdődött. Az elnöklő Jakab István felidézte, hogy 1944-ben ezen napon kezdődött a magyarországi zsidóság gettóba zárása, az elkövetkező egy év alatt pedig csaknem 600 ezer magyarországi zsidó, roma és politikai üldözött esett a tervszerű népirtás áldozatává, többségük az auschwitzi koncentrációs táborban vesztette életét. Kijelentette: a 21. századi modern Magyarországon, évszázadokkal a felvilágosodás után, még mindig harcolni kell a sötét gondolatok ellen. Megengedhetetlennek nevezte a haláltáborok létének megkérdőjelezését egy olyan országban, ahol még ma is sok túlélő viseli a testén és a lelkében a megkülönböztető jelzést.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Pokorni Zoltán fideszes országgyűlési képviselő a Cipők a Duna-parton nevű emlékműnél elhelyezte az emlékezés köveit és mécsest gyújtott.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: nemcsak a holokauszt áldozataira emlékezünk az emléknapon, nemcsak azokra, akiket akkor elveszítettünk, hanem azokra is, akik a vészkorszak idején történtek miatt nem születhettek meg.

Pokorni Zoltán emlékeztetett arra: azért választották az emléknap időpontjául április 16-át, mert Magyarország akkori területén akkor állították fel az első gettót. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere felidézte, az emléknapot nem azért találták ki, hogy a mostanihoz hasonló rendezvényeket tartsanak, hanem azért, hogy az iskolákban a diákok megérthessék az akkor történteket.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban szervezett kegyeleti rendezvényen azt mondta: ahhoz, hogy megértsük a tragédia súlyát, mindenekelőtt arra kell emlékeznünk, kik és miként tudták "megszaggatni" a nemzet és a benne élő zsidók történelmileg kialakult kötelékét. A holokauszt tragédiája után "nem tehetünk mást, mint megpróbáljuk begyógyítani a sebeket, elsősorban azzal, hogy emlékezünk, és tisztelettel hajtjuk meg fejünket a nemzet bizonyára legnagyobb tragédiájának" áldozatai előtt - tette hozzá.

Mario Silva, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (International Holocaust Remembrance Alliance) elnöke a hódmezővásárhelyi zsinagóga kertjében szervezett rendezvényen arra hívta fel a figyelmet: emlékeztetni kell a vészkorszak idején történtekre, és fel kell lépni a holokauszttagadókkal szemben. "Mindannyiunk kötelezettsége küzdeni az antiszemitizmus, a rasszizmus és mindazon eszmék ellen, amelyek embercsoportokat kizárnak a társadalomból vagy gyűlöletet terjesztenek" - jelentette ki.

Pécsett Páva Zsolt (Fidesz) polgármester mondott ünnepi beszédet, a programban emlékséta, a zsidó emlékhelyek koszorúzása és kiállításmegnyitó is szerepelt.Az MSZP az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: meg kell ígérni a meggyilkoltak hozzátartozóinak, a holokauszt túlélőinek, leszármazottainak és valamennyi magyar embernek: "mindent megteszünk azért, hogy a szélsőjobboldal soha többé ne jelentsen veszélyt senkire". A párt szerint a zsidóság, a cigányság és valamennyi kisebbség határozott megvédéséért és a szélsőségesek elleni hatásos fellépésért mindig, mindenkinek küzdenie kell.

A Demokratikus Koalíció közleményében azt írta, hogy "a vész nem múlt el", Magyarországon - az Orbán-kormány cinkos támogatásával - terjed a rasszizmus, az antiszemitizmus. "A Demokratikus Koalíció - ahogy eddig is - elszánt ellenfele lesz minden kirekesztő eszmének, osztozik a vészkorszak túlélőinek és hozzátartozóik fájdalmában" - olvasható a közleményükben.

Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség közleményében azt írta: azt vallják, hogy az oktatás egyik legfontosabb feladata az, hogy Auschwitz - "és mindaz a rettenet", amit jelképez - ne történhessen meg soha többé.

Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál a holokauszt idején embereket mentő Éliás József (1914-1995) református lelkészre emlékeztek, aki 1944 nyarán tagja volt annak a küldöttségnek, amely Horthy Miklósnak dokumentumokkal bizonyította a gázkamrák működését, így fontos szerepet vállalt a fővárosi zsidóság elszállításának felfüggesztésében.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a vallási, etnikai és más különbözőségekkel kapcsolatban az elfogadást és toleranciát erősítendő holokausztoktatási gyakorlatait és szakmai programjait mutatták be.

A budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban átadták az idei Wiesenthal-díjakat és megnyitották az Emlék-képek című kiállítást. A Holocaust Közalapítvány által 2008 óta odaítélt elismerést azok kaphatják meg, akik önzetlen önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. Az idei díjazottak: Barna István és Mátraházi Ferenc tanárok.

Az emléknap fővárosi záróeseményeként este a Cipők a Duna-parton emlékműnél néma főhajtással, mécsesgyújtással, virágok és kövek elhelyezésével rótták le kegyeletüket a résztvevők a holokauszt áldozatainak emléke előtt. Mécsest helyezett el az emlékműnél Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója.