Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Vitézy: Muszáj elkezdeni a buszpark lecserélését

Jövő hétfőn dönt a Fővárosi Közgyűlés arról, hogy vásárolhat-e új buszokat a Budapesti Közlekedési Központ. Vitézy Dávid szerint több mint 200 busz üzemképtelen a fővárosban.

A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója elmondta: 150 darab új autóbusz vásárlásra írtak ki tendert, amelyet már lezártak, de addig nem tudnak szerződést kötni, amíg a Fővárosi Közgyűlés nem dönt erről. A kérdést várhatóan hétfőn tárgyalják - mondta Vitézy Dávid az InfoRádió Aréna című műsorában.

Hozzátette: 232 olyan busz van a BKV telephelyein, amelyek üzemképtelenek. Muszáj elkezdeni a buszparkot lecserélni, már csak azért is, mert a járművek átlagéletkora 18 év fölött van, több mint 600, 20 évnél öregebb busz van - hangsúlyozta.

Vitézy Dávid kiemelte: idén több mint száz alacsony padlós használt buszt állítottak forgalomba, de még ez is kevés, hiszen ezer olyan busz van, ami életkorát tekintve már túllépte a megengedettet.

Ami a többi, fővárosi terveket illeti, Vitézy Dávid elmondta: számos indítás előtt álló beruházás van. Ilyen az 1-es villamos átvezetése Budára a Rákóczi hídon át. A kivitelezés jövőre indul: először az Óbuda és a Puskás Ferenc Stadion közötti szakaszt újítják fel, ezt követi majd az átvezetés.

Megújul a 3-as villamos útvonala is, és folyik az építészeti tervpályázat a Széll Kálmán tér átépítése kapcsán is.

Az Aréna teljes adását meghallgathatja, ha ide kattint.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×