Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Sűrűbben jár a 3-as metró

Október 15-től új menetrendet vezet be az M3-as metró vonalán a Budapesti Közlekedési Központ. A metrószerelvények munkanapokon a reggeli csúcsidőben ismét két és félpercenként követik egymást.

Folyamatosan állnak forgalomba az M2-es metró vonalán az Alstom metrószerelvényei. Ennek köszönhetően folyamatosan szabadulnak fel az orosz metrószerelvények, amelyek egy részét átirányítják az M3-as vonalra - közölte a BKK.

2011-ben számos, kifogásolható műszaki állapotú metrószerelvényt állított le a BKV, emiatt azóta az M3-as metró vonalán némileg ritkább, 2 perc 45 másodperces követést kellett bevezetni a csúcsidőszakokban. A felszabaduló és az M3-as vonalra átirányított szerelvények forgalomba állításával ismét elegendő jármű áll a BKV rendelkezésére ahhoz, hogy visszaállíthassuk a reggeli csúcsidőszakban a 2 perc 30 másodperces vonatkövetést.

A sűrítés ismét 4 százalékkal növeli a metró kapacitását, enyhíti a zsúfoltságot és segíti a nagykörúti villamospótlás miatt várhatóan megnövekvő utasforgalom kiszolgálását is. A sűrítés a vágányzár után is fennmarad.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×