Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Október 23-án újra lesz békemenet

Október 23-án újra lesz békemenet - közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.

A Békemenet Egyesület közleménye szerint miként 1848 a forradalom, 1956 a népfelkelés, úgy 2012 a nemzeti szuverenitásért való kiállás dátuma lett.

"Most az adósság béklyójából szeretnénk kitörni, és ha más értelemben is, újra áldozatokra és összefogásra van szükség" - tették hozzá, azzal együtt, hogy a történelem már többszörösen igazolta, az "adós-rabszolgaság" képes nemzeteket megsemmisíteni.

A békemenet "felbonthatatlan közösségére" további feladatok várnak: "találkozzunk újból, mutassuk meg, hogy a hit segít, az erkölcs kötelez, nem maradunk adósa senkinek, még akkor sem, ha a pénzhatalom nagyurai így szeretnék" - áll a közleményben.

A kommünikét azzal zárták, hogy a siker titka az összefogásban, a nemzeti összetartozásban van, "mutassuk meg újra, hogy nagyon sokan vagyunk!".

A januári Békemenet Magyarországért rendezvény után a Belügyminisztérium (BM) azt közölte, négyszázezren demonstráltak a kormány mellett Budapesten. "Emberemlékezet óta Magyarországon ekkora tömeg még nem demonstrált a kormány és politikája mellett" - írta akkori közleményében a BM. A Hősök teréről induló tömeg élén a demonstráció szervezői, mások mellett Bayer Zsolt közíró, Bencsik András, a Magyar Demokrata című lap főszerkesztője és Széles Gábor nagyvállalkozó haladt egy kifeszített molinót tartva, amelyre magyarul és angolul az volt írva: "Nem leszünk gyarmat".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×