Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Hoffmann: A helyzet kétség kívül nehéz, de egyáltalán nem menthetetlen

A tanári bérrendezésnek és a közoktatás átszervezésének együtt kell indulnia - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a köztévének nyilatkozva.

Az új köznevelési szabályozást a pedagógus életpályamodell részét képező bérkiegészítéssel együtt kell bevezetni - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a köztévé reggeli műsorának nyilatkozva.

Nem tartom megoldhatónak, hogy elinduljon az életpályamodellnek a munkaszervezést szigorító intézkedése szeptembertől a januári béremelés ígéretével. A kettőt együtt szeretném garantáltan látni, és nekem az a kötelességem, hogy addig, amíg ez nem lesz biztosítva, ezt végigcsináljam - emelte ki az államtitkár.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken ismertetett kiigazítási intézkedései között jelentette be, hogy a 2013 szeptemberére ígért pedagógus-bérrendezést várhatóan 2014 januárjára halasztják. Hoffmann Rózsa ismét hangsúlyozta, hogy a döntés továbbra sem végleges, az ország gazdasági teljesítményétől függ. A helyzet kétség kívül nehéz, de egyáltalán nem menthetetlen - fogalmazott, aláhúzva: végig tárgyalja a szakszervezetekkel, hogy számukra melyik megoldás elfogadható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×