Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Ezért drágul még a káposzta is

Kevesebb és drágább lesz idén a káposzta. A Zöldség Termelői főbizottság társelnöke szerint tavaly túl sok káposztát termeltek, amelyet nem, vagy csak nehezen sikerült eladni, ezért csökkentek a vetési területek.

A Zöldség Termelői főbizottság társelnöke az InfoRádiónak elmondta: Magyarországon 15 százalékkal csökkentek idén a vetési területek, tavaly ugyanis nemcsak nálunk, hanem más országokban is túltermelés volt káposztából. Vagyis nem kifejezetten az aszály miatt csökkent a tavalyihoz képest káposzta-mennyiség.

Kádár András hozzátette: idén nemcsak kevesebb, de drágább is lesz a káposzta a fogyasztói piacokon tapasztalható általános áremelkedés következtében. A drágulás azonban nemcsak a hagyományos értelemben vett káposztát, hanem a káposztaféléket is érinti: a karfiolt, a brokkolit, a karalábét.

Magyarországon egyébként leginkább a savanyított őszi és téli káposzta fogy, nálunk annyira nem népszerű növény. A szomszédos országokban is több káposztát fogyasztanak, mint Magyarországon, Ausztriában és Németországban tradicionális ételnek számít. A skandináv országokban is nagyon népszerű zöldségféle.

Hanganyag: Kálló Izabella

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×