Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Békemenet, Millás-tüntetés - ez várható október 23-án

Megint lesz békemenet október 23-án. Az szerda este dől el, Bajnai Gordon volt miniszterelnök mond-e beszédet egy civil kormányellenes tüntetésen.

Október 23-án újra lesz békemenet - a szervezők szerint 1848 a forradalom, 1956 a népfelkelés, az idei év pedig a nemzeti szuverenitásért való kiállás dátuma lett. Közleményük szerint most az adósság béklyójából kell kitörni, és ha más értelemben is, de újra áldozatokra és összefogásra van szükség.

Januárban volt először békemenet, a kormány politikája mellett demonstráltak, többek között "nem leszünk gyarmat" felirattal.

A Magyar Nemzet korábban arról írt, a Fidesz nem tart külön nagygyűlést, az állami rendezvényhez csatlakoznak. A lap azt írta, Orbán Viktor miniszterelnök délután négykor beszél majd a Parlament előtti téren.

Az MSZP sem tart saját rendezvényt. Mesterházy Attia pártelnök azt mondta, az MSZP délelőtt konferenciával emlékezik meg október 23-áról. Õ valószínűleg nem lesz ott az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook-csoport, röviden a Millások tüntetésén, mert családi programot tervez délutánra. Az LMP később tájékoztat a programjukról. A Jobbik a Deák téren tartja megemlékezését délután, majd átvonulnak a Magyar Rádió elé. Így találkozhatnak a Millás tüntetőkkel, akik viszont a Magyar Szolidaritás mozgalommal együtt a Szabad Sajtó útján demonstrálnak. Közleményük szerint a magyar belpolitikát érdemben befolyásoló tömegtüntetést szeretnének. Az szerda este dől el, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök is beszédet mond-e a rendezvényen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×