Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

A Paksi Atomerőmű bővítésére a tendert a jövő év elejéig kiírják

Várhatóan az év végén, a jövő év elején megjelenik a pályázati kiírás a Paksi Atomerőmű legfeljebb két blokkal történő bővítésére a jelenlegi telephelyen - mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára újságíróknak szerdán Prágában, a Közép-európai Atomenergetikai Ipari Fórumon. Az államtitkár az orosz Roszatom szervezésében zajló rendezvényen előadást tartott a magyar energetika helyzetről.

Kovács Pál újságíróknak elmondta: a magyar sajátosságokra szabott tendert a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. írja majd ki. Számítások szerint reálisan mintegy 30 százalékot tehetne ki a magyar beszállítói részvétel a beruházásban, 218 magyar cég tudna bekapcsolódni a munkába.

Az államtitkár szerint a tender megjelenését követően körülbelül egy évet kell szánni a pályaművek beadására, ezt követően lesz értékelés.

Becslések alapján egy atomerőművi blokk megépítése átlagban 2.000 milliárd forintba kerülhet, de ez az összeg függ a műszaki paraméterektől. A beruházás finanszírozása a tárgyalásokon dől majd el - mondta Kovács Pál újságírói kérdésre válaszolva.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×