A dokumentumban kitérnek arra is, hogy 2013-ban a kiemelt programként az oktatási intézményrendszer következő színterére, az alapfokú iskolákra, az óvoda-iskolai átmenetre, és az iskolai beiratkozásokra koncentrálnak. Az aláírók példaértékű sikerként értékelték a külhoni magyar óvodák éve programot.

Felkérik továbbá a Máért-tagszervezeteket, hogy aktualizálják a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körét, ugyanakkor természetesnek tartják, hogy a határon túli támogatások jelentős részét a külhoni közösségek javaslatai alapján osszák szét.

A résztvevők üdvözölték a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és Intézet felállását is.

A felek továbbra is nemzetstratégiai célnak tekintik és támogatják a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómia-törekvéseit, mint egyetlen valós közjogi megoldást a külhoni magyar közösségek és a többségi államok közötti viszony hosszú távú rendezésére.

Üdvözlik azt a rendeletmódosítást, amely egy régi méltánytalanságot orvosol, és a jövőben lehetővé teszi a külhoni diákok államnyelvi érettségijének magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványként való elismerését, és beszámítását az itteni felvételi eljárásba, akkor is, ha magyar nyelvű középiskolában tanultak.

Bátorítják az unió tagállamaiban élő magyarokat, más uniós állampolgárokat, és civil szervezeteket, hogy támogassák az Európai Polgári Kezdeményezés jogintézményének keretében történő aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a nemzeti közösségek és kisebbségek jogainak bővítése az Európai Bizottság napirendjére kerüljön.

A dokumentum szerint egyetértenek: Magyarország számára egyformán fontos minden magyar, és hangot adtak azon meggyőződésüknek, hogy a magyar-magyar kapcsolatokban, és a szomszédságpolitikában károkat okoz a magyar belpolitika megosztottságának exportálása.

Rögzítették, hogy támogatják a külhoni magyar szervezetek szuverenitását, és döntéseinek önállóságát, öngondoskodás iránti képességének megerősítését.

Kiemelt fontosságúnak tartják a magyar-magyar kapcsolatokban a partnerséget, és a párbeszédet.

Az aláírók tiltakozásukat fejezték ki a református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása kapcsán, ami ellentmond a nemzetközi jogi elveknek, és szolidaritást vállalnak a politikai nyomásra, igazságtalanul, első fokon három év börtönre ítélt Markó Attila államtitkárral és Marosán Tamás egyházügyi jogásszal, az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjaival.

Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját és a fejlesztésről szóló megállapodást.

Reményüket fejezték ki továbbá, hogy Ukrajnában megtörténnek a szükséges gyakorlati lépések az új nyelvtörvény végrehajtásához. Sajnálatosnak tartják ugyanakkor, hogy az ukrajnai parlamenti választókerületek kialakításánál nem vették figyelembe a kárpátaljai magyarság történelmi helyzetét. Az európai gyakorlattól idegennek ítélik azokat az ukrajnai törekvéseket, amelyek a büntetőjog körébe vonnák a kettős állampolgárság kérdését.

Aggodalmukat fejezték ki a szerb Alkotmánybíróság döntése miatt, amely a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreit taglaló törvény 22 rendelkezését alkotmányellenesnek minősítette.

Előremutatónak tartották, hogy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja, és a Híd-Most aláírta A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumot. Megállapodtak abban, hogy minden törvényes eszközzel támogatni fogják a révkomáromi Selye János Egyetem jelenlegi egyetemi rangjának megőrzését.

Üdvözölték azt is, hogy Horvátországban tiszteletben tartják a kisebbségek, köztük a magyar nemzeti közösség szerzett jogait, és elégedettségüket fejezték ki, hogy az év elején hivatalba lépő szlovén kormány is vállalta az általános nemzetiségi törvény elfogadását.