Az indoklás alapján a parlamenti szakbizottság így biztosítaná, hogy azok a bírák, akik nem indítottak pert a szolgálati jogviszonyuk megszüntetése miatt, ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe a jogvitát kezdeményező kollégáiknál.

A bírák nyugdíjkorhatárát 65 évben megállapító kormányjavaslathoz kedden benyújtott bizottsági módosító indítvány az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének megkeresésére született.

Eszerint ha a jogvita alapján a felmentett bírót vissza kell helyezni tisztségébe, a szolgálati viszonyának jogellenes megszüntetése miatt keletkezett kárát meg kell téríteni. Abban az esetben viszont, ha a bíró nem kéri ismételt kinevezését, nem jövedelempótló kártérítésként hathavi átlagilletményének megfelelő összeg illeti meg. Ugyanez igaz, ha a bíró nem kezdeményezett jogvitát szolgálati viszonyának jogellenes megállapítása miatt.

Az OBH hétfőn közleményben tudatta az MTI-vel, hogy azt javasolja: a szolgálati viszony jogellenes megszüntetése miatt munkaügyi perben álló bírák és a perben nem állók is jogosultak legyenek átalány-kártérítésre, valamint hogy vezessék be a szolgálati pótlékot.

A bírósági hivatal elnöke a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, illetve a parlament alkotmányügyi bizottságának elnökéhez nyújtotta be javaslatát a bírák felső nyugdíjkorhatárával kapcsolatos törvénymódosításokkal összefüggésben.

Navracsics Tibor igazságügy-miniszter szeptember elején terjesztette be a parlamenthez a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló, folyamatban lévő alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat.

Ennek előzménye, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvénybe ütközőnek ítélte a január 1-jén életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazítva 62 évre szállította le. A szabályozás szerint a következő években a bírák nyugdíjkorhatára az általános öregségi nyugdíjjal együtt fokozatosan emelkedett volna 65 évre.

Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, Áder János köztársasági elnök pedig július 6-án mintegy negyven ilyen dokumentumot látott el kézjegyével.

Az Ab július 16-án hirdette ki döntését, amelyben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott rendelkezéseket. Indoklásában hivatkozott többek között a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére. Az Ab szerint a törvényhozónak széles körű mérlegelési lehetősége van a bírák nyugdíjkorhatárát illetően, ám a vizsgált esetben a korhatár radikális csökkentése és az intézkedés gyorsasága alkotmányellenes.

A bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését nemzetközi fórumok is vizsgálják. Az Európai Bizottság a luxemburgi Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A bíróság szeptemberben gyorsított eljárásban kezdte el az ügy tárgyalását.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.

Eközben a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság három, 62. életévét betöltött kaposvári bírót helyezett vissza tisztségébe, jogellenesnek ítélve a köztársasági elnök és a Kaposvári Törvényszék felmentő határozatát. Ugyanígy járt el a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság, amely a Zalaegerszegi Törvényszék két, 62. életévét betöltött bíráját helyezte vissza tisztségébe.