A kormány közelmúltban hozott döntése alapján fontos újdonság, hogy a gyakorlati képzési idő az eddigi fél évről egy évre nő. A képzés első három évében a szakterületi követelmény azonos, a harmadik év végén az általános iskolai (4+1) és a középiskolai (5+1) tanárképzés szétválik. A rendelkezés 2013. szeptember 1-jével lép hatályba - írták.

Az államtitkárság kiemelte: a változás alapvető célja a tanári szakma professzionalizálása, a hivatástudat elmélyítése. A képzés minőségének javítását szolgálja a szaktudományos és a pedagógiai-pszichológiai felkészültség egységének megteremtése, a gyakorlati képzési idő növelése - tette hozzá.

Kitértek arra, hogy a pedagógusképzés Magyarországon a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb képzési ága. A tanárképzés átalakításának a szakma által régóta várt lépése az osztatlan, kétszakos képzés helyreállítása. A közismereti tanárszakokon kizárólag osztatlan képzésben lehet tanulni a jövőben, míg a szakmai, művészeti tanárképzésben az osztott és az osztatlan képzés is választható lesz.

Az előzményeket felidézve utaltak arra, hogy a tanárképzésben 2005-ben az egységes, osztott képzési rendszer bevezetésekor az átalakítást két elv vezette: a tanári szakma és képzés presztízsének növelése, továbbá annak az egymásra épülő képzési ciklusok rendszerébe illesztése. A bevezetés óta eltelt hét esztendőben bebizonyosodott, hogy a rendszer semmilyen téren nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - áll a közleményben.