Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Kezdődik a tanév 1,3 millió diáknak

Indul a tanév, 1,3 millió tanuló tér vissza az iskolába. Bevezetik a mindennapos testnevelést, és csökkent a tankötelezettség felső korhatára.

Az általános iskolákban 748, a gimnáziumokban 191, a szakközépiskolákban 227, a szakiskolákban pedig 128 ezer diák kezdi meg a tanévet hétfőn.

A tanítási napok száma 182, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolákban és szakiskolákban 181. Az őszi szünet október 29-től november 4-ig tart, a téli szünet december 27-től január 2-ig, a tavaszi szünet március 28-tól április 2-ig. Az utolsó tanítási nap június 14., péntek lesz.

A legfontosabb változás a tavalyi évhez képest, hogy bevezetik a mindennapos testnevelést az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy korábbi ígérete szerint ellenőrizni is fogják az órák megtartását.

Istvánfi Csaba, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnöke szerint tanárból lesz elegendő, tornateremből azonban nem. Mintegy 350-400 tornaterem hiányzik jelenleg, és amíg újakat építenek, addig van lehetőség például az udvaron és folyosón oktatni, ahogy eddig is történt - fejtette ki.

Fontos újdonság az is, hogy az eddigi 18-ról 16 évre csökkent a tankötelezettség felső korhatára. A tankönyvek ára jellemzően nem változott, persze a tanévkezdés így is több tízezer forintos költséget jelenthet a szülők számára. Az iskolakezdési támogatás feltételeiben nincs változás, így a munkáltatók kedvező adózású béren kívüli juttatással járulhatnak hozzá munkavállalóik iskolakezdéssel kapcsolatos terheihez.

A kormány több mint öt és fél milliárd forintot biztosít az ingyenes tankönyvellátásra, ám emellett sportszer-támogatáson is dolgozik - árulta el Hoffmann Rózsa nemrég Aréna című műsorunkban.

Hétfőtől a Budapesti Közlekedési Központ is visszaáll a tanítási időszakban érvényes menetrendre, ezért arra kérte az utasokat, hogy tájékozódjanak a járatok indulási idejéről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×