Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Selmeczi Gabriella: Több év börtönt is kaphatnak a rossz minőségű élelmiszerek forgalmazói

Akár többéves börtönbüntetést is kockáztatnak azok, akik jövő év január 1-jétől - amikor hatályba lép az új Btk. - rossz minőségű, egészségre ártalmas vagy hamis minőségtanúsítványú élelmiszert hoznak forgalomba - jelentette ki Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, országgyűlési képviselő pénteken, a Vidékfejlesztési Minisztérium előtti termelői piacon.

A szóvivő Tarnai Richárddal (KDNP) közösen nyújtotta be a büntető törvénykönyvhöz azt a módosító javaslatot, amelynek alapján az új Btk. szerint büntetni kell azokat, akik visszaélést követnek el ártalmas közfogyasztási cikkekkel, továbbá rossz minőségű terméket hoznak forgalomba, valamint a minőséget hamisan tanúsítják. Alapesetben egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők, a minősített esetekben pedig még többel - mondta Selmeczi Gabriella.

A fideszes képviselő emlékeztetett a korábbi évek élelmiszerbotrányaira, példaként hozta fel az aflatoxinos paprikát, a dioxinos csirkét, illetve a Megatrade-ügyet, ez utóbbi esetben az élelmiszereket átcímkézték.

Selmeczi Gabriella megjegyezte: ilyen esetek ellen a korábbi büntetőjogi szabályok nem nyújtottak kellő védelmet, ugyanis büntetőjogi eszközökkel nem lehetett hatékonyan fellépni az élelmiszerekkel különböző módon visszaélést elkövetőkkel szemben. Kiemelte: ez a helyzet most megváltozik az új büntető törvénykönyv hatályba lépésével.

Tarnai Richárd (KDNP) országgyűlési képviselő, aki egyben a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője is, szólt arról, hogy az ellenőrzések szigorításával és a különböző ellenőrző szervezetek egységes államigazgatási rendszerbe történő helyezésével lehetőség nyílt arra, hogy az élelmiszerbiztonságért, a fogyasztóvédelemért és a munkavédelemért felelős hatósági szervezetek együtt lépjenek fel a visszaélések megakadályozása érdekében.

A Pest Megyei Kormányhivatal vezetője példaként említette, hogy az elmúlt másfél év ellenőrzéseinek eredményeként a visszaélések korábbi 71 százalékos aránya 55 százalékra csökkent ezen a területen. Az utóellenőrzések pedig azt mutatják, hogy az ellenőrzöttek 30 százalékánál fordul elő szabálytalanság.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×