Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint tagszervezeteik biztos munkahelyekért, tisztes megélhetésért, továbbá elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve tüntetettek.

A tüntetők egyebek mellett "El a kezekkel a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjaktól!" és "Elég volt!" feliratú transzparensekkel jelentek meg a városligeti napozóréten. A szakszervezeti szövetségek tagszervezeteinek zászlói mellett a tömegben a Szolidaritás lobogóit is látni lehetett.

Borsik János, az ASZSZ elnöke úgy fogalmazott: a kormány azt ígérte, egymillió új munkahelyet teremt tíz év alatt, ugyanakkor ha a kabinet "még eredményes lesz egy kicsit", akkor a munkanélküliek száma közelíti majd az egymilliót. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a munkanélküliek ellátását három hónapra szűkítették, miközben az európai átlag egy év. Kifejtette: az egészségügyben katasztrofális a helyzet, a közlekedésben hatalmas feszültségek vannak, a júliusban életbe lépő új munka törvénykönyve (Mt.), valamint az új adók mind a munkavállalókat sújtják, és a munkaadóknak adnak szabad kezet.

Az Mt. kapcsán Borsik János kiemelte: a rendszerváltás óta nem volt arra példa Magyarországon, hogy törvényi úton csökkentsék a kereseteket. A kormány emellett "kőbe véste" az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert, amely 540 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésben, miközben a munkavállalók 84 százaléka rosszul járt vele, és most újabb adókat akarnak kivetni.

Az elnök szerint a kormány megtámadta a szakszervezeteket, szétverte az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, és támadja az érdekvédelmet, mert tudja, ha a munkások összefognak, "akkor nekik bajaik lesznek". A demokrácia erősítését, tiszteletét követelik a tüntetők a kormánytól - mondta.

Varga László, a SZEF elnöke kiemelte: a kormány, utóbbi két évben hozott intézkedéseivel "még nem tette rabszolgájává a munkát, de már korlátozza a szabadságát". Elmondta, hogy a közszolgálati bérek évek óta változatlanok, de értékük húsz százalékát "megette" például az infláció vagy az adórendszer. Õ is kiemelte, hogy az új Mt. kiszolgáltatja a munkavállalókat a nagytőkének, a "zsákutcás", érettségit nem adó új szakképzési rendszer pedig az élethosszig tartó tanulásra alkalmatlan fiatalok tízezreit bocsátja ki a munkaerőpiacra.

Varga László szerint nincs jogbiztonság, nincs értelmes párbeszéd, csak látszattárgyalások és különmegállapodások vannak. "A munkavállalókat kiszolgáltató, a szakszervezeteket semmibe vevő (...) hatalomnak meg kell értenie, hogy nélkülünk nincs, velünk lehet" - mondta Varga László. Kiemelte, hogy a szakszervezetek és a politika kompromisszumkereső együttműködésének nincs alternatívája, ezért a jelszó "Be a szakszervezetekbe!".

Kuti László, az ÉSZT elnöke szerint az ünnep valaminek a vége és valaminek a kezdete. "Elegünk van abból, hogy a gazdagoknak kedveznek, és közben a zsebünkben turkálnak, elegünk van abból, hogy oda a jövő és hogy hülyének nézik a társadalmat" - mondta. Az elnök szerint követelni kell az emberhez méltó életet, nemcsak "nyomorúságosan vegetálni", hanem XXI. századi polgárhoz méltó életet élni, ehhez pedig munka és tisztességes fizetés kell.

"Követeljük, hogy a népnyúzó törvényeket gondolják újra, a munka törvényei nem azért vannak, hogy egyes nagyvállalatokat nyomorúságos munkásokkal segítsék" - mondta Kuti László.

"Jöjjünk össze, ha kell, és követeljük, hogy adják meg a fiataloknak a jövőt", tanulhassanak, dolgozhassanak és legyen munka számukra - zárta beszédét.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a modern adósrabszolgaság felé visz a kormány politikája, és a kabinet úgy alakította át a törvényeket, hogy lehetetlenné tegyék a kollektív fellépést. Az Mt. csökkenti a jövedelmeket, a munkavállalóknak többet kell dolgozniuk kevesebbért, a munkavállalók kiszolgáltatottsága nő.

A Munka törvénykönyvére utalva hangsúlyozta: "nem hagyjuk, hogy ez a törvény életbe lépjen a gyakorlatban, mert nem igaz, hogy megtehetnek velünk bármit". Hozzátette: "nem hajolunk meg a kormány előtt, amikor pár tízezer forintért robotoló közfoglalkoztatottal akarja kiváltani a munkások munkahelyét".

Az emberekhez szólva azt mondta: "ha nem akartok az utcára kerülni, ha nem akartok a legkevesebbet keresők közé tartozni (...), ha nem akarjátok hogy gyermekeitekből műveletlen ipari robotokat neveljenek, akkor keressetek minket". "Csatlakozzatok hozzánk, hogy a kormány és a munkáltatók megértsék, nem csinálhatnak azt, amit akarnak" - emelte ki Pataky Péter.

Összefogást sürget a Szolidaritás Mozgalom

Csak közösen, összefogva lehet megálljt parancsolni a kormányzatnak - mondta május elsejei beszédében a Városligetben Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom (Szolidaritás) egyik társelnöke.

Keserűség és csalódottság van benne, hiszen a hamarosan hatályba lépő új Munka törvénykönyve rendkívül kiszolgáltatottá teszi a dolgozókat - mondta Kónya Péter a Közlekedési Múzeum mellett, néhány tucatnyi érdeklődő előtt.

Hozzátette: ma Magyarországon mintha szitokszó lenne a közgyűjtemény és a kultúra, amelyre se pénz, se igény nincs. "Csak közösen tudjuk megvédeni múzeumainkat, kulturális intézményeinket és jogainkat" - jelentette ki.

A Majális az összefogásért elnevezésű rendezvény másik szónoka, Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) országos elnöke szerint körülbelül száz múzeumot fenyeget a bezárás veszélye országszerte. Mint fogalmazott: emberemlékezet óta "nem volt ilyen mértékű kulturális cunami" Magyarországon, mint napjainkban.

A KKDSZ országos elnöke szintén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt mondta: félre kell tenni azt, amiben különbözünk, és meg kell találni, mi az, amiben tudunk segíteni egymásnak.

A rendezvény előtt bejelentették, hogy a Magyar Szolidaritás Mozgalom tagozataként megalakult a Munkás Szolidaritás. Az új szervezet célja, hogy "közösséget adjon mindazoknak, akik nem csak beszélnek, de tenni is akarnak azért, hogy Magyarországon valódi változások történjenek".

A Munkás Szolidaritás követelései közé tarozik a kormány leváltása, a munkavállalók védelmét szolgáló jogrend, népszavazással megerősített szociális alkotmány, valamint partneri viszonyra épülő kapcsolatok kiépítése a nemzetközi szervezetekkel. A szervezet semmisségi törvényekkel helyezné hatályon kívül "Orbán Viktor antidemokratikus és antiszociális törvényeit".