Sík Endre a Tárki részéről úgy látja, hogy bár a Fidesz népszerűsége a választások óta folyamatosan csökkent, múlt decemberben azonban megtört ez a trend, és azóta növekedést lehet tapasztalni, a többi párt azonban nem tudta növelni a népszerűségét.

Az Ipsost képviselő Závecz Tibor felhívta a figyelmet arra is, hogy a pártoktól távolságot tartók csoportja a ténylegesen bizonytalanok, a passzívak és rejtőzködők halmazát is tartalmazza. Az utóbbi két hónapban azonban csökkent ez a tábor.

Kitért arra is, hogy mára több az olyan szavazó, aki elutasítja a Fideszt, mint a pártot preferáló, ám ebből nem következik, hogy a párt ne vezethetné a rangsort, annak ellenére, hogy tábora minimum feleződött. Závecz Tibor, mint mondta, meglepődne, ha a Fidesz népszerűsége a következő választáson elérné a 2010-ben mérteket.

Hann Endre a Medián részéről hangsúlyozta, hogy a bizonytalanok aránya meghalad minden eddigi szintet: a magukat biztos szavazóknak mondók aránya a választások óta folyamatosan csökkent, most már a választókorú lakosság mindössze 40 százaléka mondja, hogy elmenne szavazni, ha most lennének a választások.

Hann Endre aláhúzta: egyre nő azok tábora, akik a választásokkor Fidesz-szavazók voltak, de már nem szavaznának a pártra. Arányuk most eléri a teljes népesség ötödét. A kormány teljesítményét pedig mára nem a választók fele, csupán egyharmada ítéli megfelelőnek.

A Nézőpont Intézetet képviselő Molnár Csaba Gábor felhívta a figyelmet, hogy az MSZP és a Jobbik közötti különbség bőven hibahatáron belül van, illetve rámutatott, hogy a Jobbik nem magának köszönheti a népszerűségi listán látható második helyét, hanem az MSZP szétesésének. Hozzátette: az aktív szavazók 52 százaléka továbbra is a Fideszre szavazna.