Orbán Viktor beszédében kiemelte, ha a Kúria - korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság - visszaköltözik régi épületébe, a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotába - amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont -, helyreállhat a Kossuth téren az az "alkotmányos háromszög", amelyet a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom alkot.

A kormányfő szólt a bírák nyugdíjazásának új szabályairól is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, tisztában vannak a változás okozta sérelmekkel, de a parlament és a kormány a módosítást nem az igazságszolgáltatási reform, hanem az új általános nyugdíjrendszer részének tekinti. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden érintett bíró esetében méltányos elbánásra törekednek, és tisztelettel tekintenek a munkájukra.

Orbán Viktor kitért arra is: "a mostani kétharmad után is van élet", és szerinte a kétharmados szabályok fenntartása egy folyamatos konszenzuskényszert épít a rendszerbe, amelynek a jövőben az igazságszolgáltatás az előnyét fogja érezni.

A miniszterelnök ismét beszélt arról, hogy Európa válsága miatt a jövőben nem lehet majd úgy élni, ahogyan eddig. Új európai rend fog kialakulni, amelyben új erőcentrumok jelennek meg, egyes államok felemelkednek, mások hátrébb sorolódnak - mondta, Magyarországra rátérve pedig úgy fogalmazott: a 2010-ben kétharmados többséggel megválasztott Országgyűlés vállalta a megújulás felelősségét, az eszközöket "jól, rosszul használjuk", erről mindenkinek meglehet a maga véleménye.

Az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélekedett, a határozott és megalapozott értékeléshez hosszabb időre lesz szükség, jelezte ugyanakkor: a mostani változtatásokhoz új pénzügyi lehetőségeket is kötöttek, hogy "a sok esetben valóban méltatlan körülmények közül az igazságszolgáltatást ki tudjuk szabadítani".

A miniszterelnök felidézte, a parlament megalakulásakor választ kellett adniuk arra a kérdésre, hogy parlamentáris vagy prezidenciális rendszerre van-e szükség. Végül történeti és jogtiszteleti okokból amellett döntöttek - bár több érv is szólt a prezidenciális rendszer felé való elmozdulás mellett -, hogy a magyar közjogi rendszer továbbra is a parlamentarizmus keretei között működjön. "Ehhez értünk, ezt ismerjük" - tette hozzá.

Emlékeztetett arra a döntésükre is, hogy az ügyészséget nem rendelik a kormány alá, hanem továbbra is a parlament alatt marad, sőt az igazságszolgáltatás általános reformját sem úgy képzelték, hogy "a kormány felé állapítják meg az igazságszolgáltatás felelősségét, hanem azt is inkább a parlament kezében" hagyták.

Az igazságszolgáltatási reform, a hamarosan elfogadandó új polgári és büntető törvénykönyv, valamint az új közigazgatási rendszer elismerésre méltó munka - összegezte véleményét Orbán Viktor, aki a beszédét azzal zárta, bár az igazságszolgáltatás alapvetően demokráciakérdés, de van egy másik fontos nézőpont is, mégpedig az, hogy a jogát kereső polgár bízhat-e abban, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanul, igazságosan és gyorsan ítélkezik az ügyében. "Az igazság csak azt védi meg, aki elég erős ahhoz, hogy megvédje az igazságot" - fogalmazott a kormányfő.

Az évezredes múltra visszatekintő Kúria nemzetmegtartó szerepét hangsúlyozta Darák Péter, a Kúria elnöke a felsőbb bíróság ünnepi teljes ülésén.

Darák Péter idézte a Kúriának korábban otthont adó, a Parlamenttel szemközti épületre vésett jelmondatot, amely szerint "az igazság a hatalom talpköve", és kijelentette: minden erejével azon lesz, hogy Magyarország valamennyi bíróságán igazságos és megnyugtató ítéletek szülessenek.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ünnepi beszédében annak fontosságát emelte ki, hogy az igazságszolgáltatás alapos és gyors munkát végezzen, amelyet a társadalom megnyugvással fogad, mert bizalommal van a bíróságok iránt.

Polt Péter legfőbb ügyész a nagy elődöket idézve azt hangsúlyozta: az ügyész nem ellenség, nem a büntetést, hanem az igazságot keresi, a megsértett jogrend számára az elégtételt.

Az ünnepi teljes ülést abból az alkalomból tartották, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követő önkényuralom után, másfél évszázada, 1861. április 3-án állították vissza a Kúriát