Kovács Árpád nagyon fontosnak tartja, hogy Magyarország megkösse a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a tervezett megállapodást. Nem elsősorban a pénz miatt, hanem azért, mert az megerősíti az ország finanszírozhatóságát, egyfajta jelzés lesz a pénzpiacok felé, és bizalmi védőernyő lenne, ami nagyon fontos az ország számára - emelte ki.

A Költségvetési Tanács (KT) új elnöke a magyar gazdaság helyzetéről kifejtette: a magyar gazdaság mutatói eddig belesimultak a környező országok mutatóiba, trendjeibe, a gazdaság fundamentumait tekintve rettenetesen nagy különbségek nem voltak. A szembetűnő különbség az, hogy a többi közép-kelet-európai országban a tőkebeáramlás visszatért bizonyos szintre, de Magyarországon nem nagyon mozdult meg, a befektetési problémák jelen vannak.

Kiemelte: hiányzik a működő tőkének a magyar gazdaságba való nagyobb arányú beáramlása, ez nem kedvez a magyar gazdasági fejlődésnek. Másrészt az államháztartással kapcsolatos reformok találkoznak azzal a helyzettel, hogy a külgazdasági körülmények sem jók, a forint gyenge pozíciója áttételesen pénzhiányt teremt, drága a finanszírozás.

Hangsúlyozta, hogy emiatt a magyar gazdaság mozgástere rendkívül beszűkült, ugyanakkor borzasztóan nagy korrekciókat kell végrehajtani. Emellett lényegileg egymással homlokegyenest ellentétes célrendszereket kell egymás mellett megvalósítani - fűzte hozzá.

Kovács Árpád rámutatott: a világ változásai rendkívül gyorsak, nehéz eldönteni, hogy mi a jó, és mi a rossz, például az adócsökkentés kérdését, a termelő szféra ösztönzését nehéz megítélni, ezek úgy tűntek, működni fognak, de egyelőre nem mutatkozik a kedvező, ösztönző hatásuk a magyar gazdaságban.

Kifejtette: az a nagy vállalati kör, ami a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, továbbra is a magyar gazdaság húzóereje, miközben a kis- és középvállalatok nem igazán teljesítettek, így a környező országok ebben jobban állnak, ráadásul Magyarországon valódi belső piac sincs.

Megjegyezte, hogy bár a magyarországi vállalatok tőkehiányosak, egyszerű tőkeinjekcióval nem lehet mit kezdeni velük. Az eddigi gazdasági ösztönzők nem hatottak kellően, és bizonyos mértékig csalódás az, hogy a személyi jövedelemadó változás által generált többletjövedelmet elvitte a devizahitelek törlesztő részleteinek a forint gyengülése miatt bekövetkezett emelkedése.

Kovács Árpád rámutatott: "csak a vak nem látja, hogy az országból van egyfajta tőkekiáramlás, pénzkiáramlás is mutatkozik." Magyarország függ az unió konjunkturális helyzetétől, érdekünk, hogy Ausztria, Németország gazdasága minél előbb fellendüljön, jobb helyzetbe kerüljön - fűzte hozzá.

A Költségvetési Tanács szerepéről elmondta: a bizalom megléte, az intézmény függetlensége nagyon fontos kérdés, a KT-nak Magyar Nemzeti Bankkal és az Állami Számvevőszékkel való korrekt együttműködése kulcskérdés.

Egyúttal hangsúlyozta, hogy hasznosítani kell az ÁSZ-nál és MNB-nél lévő kutató műhelyek munkáinak eredményeit is. Emellett alapozni kell a munkában a Magyar Közgazdasági Társaság és más szakmai szervezetek tapasztalataira, kutatásaira - mondta Kovács Árpád.