Az összefogás és a magyar nemzethez tartozás vállalásának fontosságát hangsúlyozták a gyásznap alkalmából Aradon tartott megemlékezéseken felszólaló magyarországi és romániai magyar politikusok.

Az aradi megemlékezések a belvárosi katolikus templomban kezdődtek, s a templomi megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kivégzett tábornokainak vesztőhelyénél koszorúzás követte.

Az egész napos megemlékezés-sorozat az aradi Szabadság szobornál zárult. Ott elmondott beszédében Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyi államtitkár az aradi vértanúk példamutatása kapcsán a magyar nemzethez való tartozás fontosságát hangsúlyozta, utalva a helyi magyar közösség számára is fontos, Romániában október 21-től 31-ig tartó népszámlálásra.

Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében ugyancsak az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. "A közös célokért össze kell fognunk. (...) Az összefogás kényszerűsége igaz itt, Erdélyben, a Székelyföldön, a Partiumban, igaz a Kárpát-medencei magyarságra, hiszen közösen tudunk jövőt építeni, máskülönben szétesünk" - mondta.
Calin Bibart, Arad megye prefektusa rövid beszédében arról szólt, hogy optimizmusra ad okot az egyesült Európa, az aradiak pedig példát mutatnak az egymás iránti tiszteletből.

Bognár Levente, Arad alpolgármestere beszédében a kivívott jogok fontosságát hangsúlyozta.
Az aradi koszorúzásokon a magyar politikai pártok és szervezetek közül az MSZP, a Jobbik és a Fidelitas képviselői is részt vettek.

A vajdasági magyarok szerdán Zomborban, Schweidel József honvédtábornok szülővárosában emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, Nagybecskereken pedig Lázár Vilmos aradi vértanú, honvédtábornok emléktábláját koszorúzták meg.

Az aradi vértanúkra emlékezve közjogi méltóságok jelenlétében Budapesten csütörtök reggel felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A megemlékezésen megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Pintér Sándor belügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, Simicskó István, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára és a magyarországi diplomáciai testület több képviselője. A tiszteletadás keretében felolvasták az aradi vértanúk neveit.

A tizenhárom aradi vértanú elsősorban az áldozathozatal dicső példája - mondta Réthelyi Miklós a fővárosi Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen.

A nemzeti erőforrások minisztere úgy fogalmazott: áldozatot kell hozni a nemzetért, hiszen haza nélkül senkik sem lennénk. "Olyanokká válnánk, mint akiket száműztek múltjukból, hagyományukból, mindabból, ami biztonságot és méltóságot adhat az ember létének" - tette hozzá.

Réthelyi Miklós kiemelte: a mártírhalált halt aradi hősök legyőzték a halált, örök tanúságot téve a nemzet iránti hűségről. Ebből a hűségből és elkötelezettségből ma is meríthetünk - folytatta a tárca vezetője, kiemelve: a vértanúk példaadásából erőt meríthetünk a mindennapokban, de nem csak mi, hanem a világ bármely szabadságszerető népe is.

Mint mondta, kötelességünk megemlékezni az aradi vértanúkról és az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről, Batthyány Lajosról, akit 1849-ben ugyanazon a napon végeztek ki Pesten.

Réthelyi Miklós felidézte: a megtorlás annak idején főleg a politikai és katonai elit tagjai ellen irányult, a cél nemcsak az elrettentés volt; az osztrák hatalom meg akarta fosztani az országot politikai és katonai vezetőitől, hogy Magyarország képtelen legyen egy újabb szabadságharcra. Ezután több mint 100 év múlva, 1956-ban jött el újabb szabadságharcunk - hangsúlyozta a miniszter.