Lázár János, Balsai István és Talabér Márta javaslatáról az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntött a Ház; az MTI összesítése szerint a kormánypárti képviselőkön kívül csak a független Pősze Lajos támogatta azt.

Az indítvánnyal kapcsolatban Lázár János korábban azt hangsúlyozta: az az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.

Szijjártó Péter az MTI-nek szombaton elmondta: azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd.

Ördög a részletekben

A jövőben az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki - idézte a Pénzcentrum a parlament által megszavazott alkotmánymódosítást.

Az indítvány szerint a korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást lehet megállapítani, de "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."

A jogszabály-módosítás megalapozza a kormány további törvénymódosításait. A szakszervezeti egyeztetéseken is hangoztatott tervek szerint a jövőben a szolgálati nyugdíjat már nem nyugdíjnak hívnák, hanem keresetpótló juttatásnak minősítenék át. Ez kell ahhoz, hogy meg lehessen adóztatni az öregségi nyugdíjkorhatár előtti juttatásokat. A rendvédelmi dolgozók továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy nyugdíjnak hívják az őket megillető szolgálati nyugdíjat, egyelőre hiába.

Sokan vannak, sokba kerülnek

Jelenleg 238 ezren kapnak úgy öregségi nyugdíjat, 337 ezren pedig rokkantsági nyugdíjat, hogy nem érték el a nyugdíjkorhatárt. 15 ezren vannak korengedménnyel nyugdíjban, illetve kapnak bányásznyugdíjat.

Az átlagos havi kifizetés a korhatár alatti öregségi nyugdíjasoknak több mint havi 120 ezer, a korengedményeseknek közel 135 ezer, a korhatár alatti rokkantaknak közel 73 ezer forint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság legfrissebb, 2011. januári adatai szerint - írja az Index.

A számokat összeszorozva az idei évre 665 milliárd forint jön ki (plusz a korhatár alatti özvegyi nyugdíjakra kifizetett 8,4 milliárd forint), ami a nyugdíjkassza több mint 20 százalékát jelenti.

A korhatár alatti nyugdíjak felülvizsgálatát és megszüntetését a Széll Kálmán-terv vetette fel, és ez a cél a konvergencia programba is bekerült. Az indoklás szerint jelentős államadósságot duzzasztó tényező, hogy túl sokan mennek nyugdíjba a nyugdíjkorhatár előtt. Ezért a kormány meg akar szüntetni minden olyan jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt nyugdíjba menjenek azok, akik egyébként munkaképesek.

Kiváltságok maradnak

Azért, hogy ne legyen túl egyszerű a helyzet, néhány, a főszabállyal tökéletesen ellentétes kiváltságot azért konzervál a most elfogadott szabályozás. A kormányzati ígéretek szerint nem csak a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők kapnak felmentést a szigor alól. Nem piszkálják majd a bányászok, vegyészek, kohászok vagy művészek idő előtti nyugdíjazását.

Bár náluk megmarad a juttatás, a jövőben várhatóan ők sem nyugdíjként kapják ezt a járandóságot, hanem szociális ellátásként. Az átnevezés lényege, hogy a támogatás forrása a mostani gyakorlattal ellentétben nem a nyugdíjkassza lesz, hanem a költségvetésben erre elkülönített valamilyen egyéb szociális alap. Az egyelőre nem olvasható ki a tervekből, hogy ezek a járandóságok csökkennének, de erre megvan az elméleti lehetőség.

Letehetik a nagykanalat

Két nagy csoport jelentős felülvizsgálatra és elvonásra számíthat: ők a nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok és a korkedvezményes nyugdíjat kapó rendvédelmi dolgozók.

Jelenleg mintegy 30 ezer olyan egykori rendőr, vámos, pénzügyőr, tűzoltó, büntetés-végrehajtási dolgozó vagy tűzszerész van, aki nyugállományban van, de nem érte el a nyugdíjkorhatárt. További tízezer egykori katona is korkedvezményes nyugdíjat kap. Õk annak idején azért mehettek idő előtt nyugdíjba, mert megszűnt a beosztásuk, vagy nem tudtak más beosztást felajánlani nekik, esetleg szolgálatra alkalmatlannak minősítették őket.

A kormányzat szerint a korkedvezményes nyugdíjban lévők jelentős része alkalmas arra, hogy dolgozzon. A Pintér Sándor belügyminiszter által nemrég elkészített javaslat szerint az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok önkéntesen dönthetnek arról, visszatérnek-e dolgozni. Választhatnak, hogy magáncégnél dolgoznak, visszatérnek a testülethez könnyített szolgálatba, esetleg a közszférában vállalnak állást.

Aki mindezek ellenére korhatár alatti nyugdíjban marad, annak 16 százalékos adót kell fizetnie. Ha kiderül, hogy emellett feketén dolgozik, megvonható lesz tőle a nyugdíj. A múlt héten felmerült egy olyan javaslat is, hogy aki továbbra is a korkedvezményes nyugdíjat választja, annak emelik a járandóságát, hogy az adózás miatt ne csökkenjen a pénze.