Az Európai Unió magyar elnöksége alatt olyan fontos döntések születtek, amelyek révén Európa tényleg erősebb lett - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a Parlamentben rendezett Európai CIvil Találkozón. Az államfő úgy vélte, hogy az állam és a civilek együttműködése nemzetgazdasági, sőt uniós érdek.

Schmitt Pál az önkéntesség és az aktív polgárság gondolata kapcsán emlékeztetett, hogy az unió polgárainak 70 százaléka soha semmilyen jó ügyet nem szolgál önként, vegye hát mindenki magára a felhívást, és keresse a lehetőségeket saját környezetében.

Lánczi András, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke úgy vélte: aligha lehetett volna az aktív állampolgárság fogalmánál fontosabb témát választani a konferenciához, hiszen enélkül az Európai Unió sem jöhetett volna létre.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy már csak 24 nap van hátra a magyar uniós elnökségből, de az elnökség még nem dőlhet hátra, hiszen komoly politikai csaták állnak előtte. Mint mondta: dolgoznak azon, hogy valóban erősebb, emberközelibb Európát adjanak a lengyel elnökségnek. Európa azonban kizárólag polgárai révén lehet valóban erős, tehát mindez öntudat, szív és lélek kérdése, amit a civil szervezetek is segítenek munkájukkal - tette hozzá.

Staffan Nilsson, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy ha a civil szervezetek a maihoz hasonló találkozóikon meg tudnak állapodni egy-két kiemelt üzenetben, arra az unió intézményei is reagálni fognak.

Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke előadásában kiemelte, hogy az emberiség válaszúthoz érkezett: válságok sorával néz szembe, amelyek nem csak a jelen, de a jövő generációinak életét is befolyásolják, a haladás árnyoldalaként pedig végletesen szélsőségessé váltak a társadalmi egyenlőtlenségek és a környezet rendkívüli mértékben romlott. Úgy látta, hogy a politika és a gazdaság nem mindig képes kellőképpen gyorsan reagálni ezekre a folyamatokra, a civil szervezetek azonban igen.